Keressen minket

Hírek

A szlovénok és a horvátok berágtak az EP elnökére

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Nemzetközi felháborodást váltottak ki az Európai Parlament elnökének szavai, amikor az isztriai, dalmáciai és szlovén tengermelléki olaszok elűzésének emléknapján azt mondta: Éljen az olasz Isztria, éljen az olasz Dalmácia. Antonio Tajani vasárnap, az olaszországi Basovizzában elhangzott kijelentésére a horvát és a szlovén politikusok is reagáltak.

Az olasz politikus szavaira először Marjan Šarec szlovén miniszterelnök reagált. Twitter bejegyzésében azt írta: egyesek meg szeretnék változtatni a szlovén történelmet. Ez történik Olaszországban is. majd hozzátette: sajnos olyan politikusok részérő történik ez, akik tisztséget töltenek be az Európai Unióban. “Ez példa nélküli történelmi revizionizmus. A fasizmus meg akarta semmisíteni a szlovén nemzetet” – mondta a szlovén kormányfő.

– Szerettem volna személyesen reagálni Tajani szavaira. Elítélem és visszautasítom a kijelentését, amely részben területi követelést és történelemhamisítást tartalmazott – közölte később Andrej Plenković horvát kormányfő. Azt mondta: felhívta az EP elnökét, akivel szoros barátságot ápol, és magyarázatot kért a kijelentése miatt.

A második világháború vége felé több ezer olaszt mészároltak le a jugoszláv partizánok. A tömeggyilkosságok emlékére az olasz kormány 2005-ben február 10-ét az isztriai, dalmáciai és szlovén tengermelléki olaszok elűzésének emléknapjává nyilvánította.

A német kivonulás után szlovén és horvát partizánok nyomultak be az isztriai városokba. A civil lakosságot táborba zárták, a nőket megerőszakolták, és sokakat a karsztos vidék kútszerű vermeibe, üregeibe, barlangjaiba, úgynevezett fojbákba öltek.

Amikor a második világháború után a terület Szlovénia és Horvátország között megosztva Jugoszlávia részévé vált, az ott élő olaszok többsége – 150-250 ezer ember – elhagyta otthonát. Az Isztriai-félsziget 1918-ig osztrák-magyar, majd 1919-1943 között olasz uralom alatt állt.

Tajani hétfőn az Európai Parlament plenáris ülésének elején fejezte ki sajnálatát, amiért félreértették szavait. Mint mondta: részvételével a megemlékezésen emlékeztetni szeretett volna a több ezer áldozatra, olaszra, de horvátra és szlovénra is. A beszédében a megbékélésre akart felhívni a figyelmet olaszok, horvátok és szlovének között, és bár említette az olasz Isztriát és Dalmáciát, de semmiképpen nem területszerzési célzattal.

“Sajnálom, ha a szavaimat rosszul értelmezték, senkit nem akartam megbántani, csak üzenni szerettem volna, hogy ami akkor történt, ne történhessen meg soha többé” – magyarázta.

Forrás: Magyar Szó

Fotó/Illusztráció: Canva

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Az akácméz mindent visz

    Ha az akác jól fizet, akkor a méhésznek nem lehet rossz szezonja. Ez a régi igazság látszik beigazolódni idén is, holott még csak a nyár közepén tartunk. És arra is emlékszünk, hogy a tavaszi indulás nem volt túl biztató.

  • Az idő bizonyított: jó döntés volt

    Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

  • Virágbemutató a Gyöngyösi sétányon

    Immár 19. alkalommal rendezte meg Budapest 13. kerületének önkormányzata a Gyöngyösi sétányon az egynyárivirág-bemutatót és kertbarát sétát. A sétányon idén is több ezer tő egynyári virágot ültettek ki.

Címkék

Legtöbbet megtekintett