Keressen minket

Hírek

A szlovénok és a horvátok berágtak az EP elnökére

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Nemzetközi felháborodást váltottak ki az Európai Parlament elnökének szavai, amikor az isztriai, dalmáciai és szlovén tengermelléki olaszok elűzésének emléknapján azt mondta: Éljen az olasz Isztria, éljen az olasz Dalmácia. Antonio Tajani vasárnap, az olaszországi Basovizzában elhangzott kijelentésére a horvát és a szlovén politikusok is reagáltak.

Az olasz politikus szavaira először Marjan Šarec szlovén miniszterelnök reagált. Twitter bejegyzésében azt írta: egyesek meg szeretnék változtatni a szlovén történelmet. Ez történik Olaszországban is. majd hozzátette: sajnos olyan politikusok részérő történik ez, akik tisztséget töltenek be az Európai Unióban. “Ez példa nélküli történelmi revizionizmus. A fasizmus meg akarta semmisíteni a szlovén nemzetet” – mondta a szlovén kormányfő.

– Szerettem volna személyesen reagálni Tajani szavaira. Elítélem és visszautasítom a kijelentését, amely részben területi követelést és történelemhamisítást tartalmazott – közölte később Andrej Plenković horvát kormányfő. Azt mondta: felhívta az EP elnökét, akivel szoros barátságot ápol, és magyarázatot kért a kijelentése miatt.

A második világháború vége felé több ezer olaszt mészároltak le a jugoszláv partizánok. A tömeggyilkosságok emlékére az olasz kormány 2005-ben február 10-ét az isztriai, dalmáciai és szlovén tengermelléki olaszok elűzésének emléknapjává nyilvánította.

A német kivonulás után szlovén és horvát partizánok nyomultak be az isztriai városokba. A civil lakosságot táborba zárták, a nőket megerőszakolták, és sokakat a karsztos vidék kútszerű vermeibe, üregeibe, barlangjaiba, úgynevezett fojbákba öltek.

Amikor a második világháború után a terület Szlovénia és Horvátország között megosztva Jugoszlávia részévé vált, az ott élő olaszok többsége – 150-250 ezer ember – elhagyta otthonát. Az Isztriai-félsziget 1918-ig osztrák-magyar, majd 1919-1943 között olasz uralom alatt állt.

Tajani hétfőn az Európai Parlament plenáris ülésének elején fejezte ki sajnálatát, amiért félreértették szavait. Mint mondta: részvételével a megemlékezésen emlékeztetni szeretett volna a több ezer áldozatra, olaszra, de horvátra és szlovénra is. A beszédében a megbékélésre akart felhívni a figyelmet olaszok, horvátok és szlovének között, és bár említette az olasz Isztriát és Dalmáciát, de semmiképpen nem területszerzési célzattal.

“Sajnálom, ha a szavaimat rosszul értelmezték, senkit nem akartam megbántani, csak üzenni szerettem volna, hogy ami akkor történt, ne történhessen meg soha többé” – magyarázta.

Forrás: Magyar Szó

Fotó/Illusztráció: Canva

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Tehetünk a talajromlás ellen

    Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet közelmúltban tartott online konferenciáján több előadásban is szóltak a klímaváltozás és a talajállapot romlásának mezőgazdasági következményeiről. A mezőgazdaság a második legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó ágazat, de e káros folyamatok enyhítésére számos eszköz áll a rendelkezésére.

  • A 2020-as Év bortermelője Borbély Tamás!

    A Magyar Bor Akadémia által szervezett Év Bortermelője Magyarországon választás 2020-as győztesének bejelentése a járványhelyzetre tekintettel az idei évben online sajtótájékoztató keretében történt. Az eredményhirdetésen személyesen vett részt a díjra esélyes öt borász. Az esemény különlegessége, hogy idén 30. alkalommal került átadásra a legrangosabb hazai borászati elismerés.

  • Ezért hasznos a kutyaiskola

    A kutya ösztönlény, ragadozó, természeténél fogva minden helyzetben a számára előnyösebb utat keresi, sőt akár profi manipulátorokká is tudnak válni – vallja Gerényi Nóra kutyatréner. Ezért is fontos a kutyák és a gazdáik számára egyaránt a képzés.

Címkék

Legtöbbet megtekintett