Keressen minket

Hírek

A szlovénok és a horvátok berágtak az EP elnökére

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Nemzetközi felháborodást váltottak ki az Európai Parlament elnökének szavai, amikor az isztriai, dalmáciai és szlovén tengermelléki olaszok elűzésének emléknapján azt mondta: Éljen az olasz Isztria, éljen az olasz Dalmácia. Antonio Tajani vasárnap, az olaszországi Basovizzában elhangzott kijelentésére a horvát és a szlovén politikusok is reagáltak.

Az olasz politikus szavaira először Marjan Šarec szlovén miniszterelnök reagált. Twitter bejegyzésében azt írta: egyesek meg szeretnék változtatni a szlovén történelmet. Ez történik Olaszországban is. majd hozzátette: sajnos olyan politikusok részérő történik ez, akik tisztséget töltenek be az Európai Unióban. “Ez példa nélküli történelmi revizionizmus. A fasizmus meg akarta semmisíteni a szlovén nemzetet” – mondta a szlovén kormányfő.

– Szerettem volna személyesen reagálni Tajani szavaira. Elítélem és visszautasítom a kijelentését, amely részben területi követelést és történelemhamisítást tartalmazott – közölte később Andrej Plenković horvát kormányfő. Azt mondta: felhívta az EP elnökét, akivel szoros barátságot ápol, és magyarázatot kért a kijelentése miatt.

A második világháború vége felé több ezer olaszt mészároltak le a jugoszláv partizánok. A tömeggyilkosságok emlékére az olasz kormány 2005-ben február 10-ét az isztriai, dalmáciai és szlovén tengermelléki olaszok elűzésének emléknapjává nyilvánította.

A német kivonulás után szlovén és horvát partizánok nyomultak be az isztriai városokba. A civil lakosságot táborba zárták, a nőket megerőszakolták, és sokakat a karsztos vidék kútszerű vermeibe, üregeibe, barlangjaiba, úgynevezett fojbákba öltek.

Amikor a második világháború után a terület Szlovénia és Horvátország között megosztva Jugoszlávia részévé vált, az ott élő olaszok többsége – 150-250 ezer ember – elhagyta otthonát. Az Isztriai-félsziget 1918-ig osztrák-magyar, majd 1919-1943 között olasz uralom alatt állt.

Tajani hétfőn az Európai Parlament plenáris ülésének elején fejezte ki sajnálatát, amiért félreértették szavait. Mint mondta: részvételével a megemlékezésen emlékeztetni szeretett volna a több ezer áldozatra, olaszra, de horvátra és szlovénra is. A beszédében a megbékélésre akart felhívni a figyelmet olaszok, horvátok és szlovének között, és bár említette az olasz Isztriát és Dalmáciát, de semmiképpen nem területszerzési célzattal.

“Sajnálom, ha a szavaimat rosszul értelmezték, senkit nem akartam megbántani, csak üzenni szerettem volna, hogy ami akkor történt, ne történhessen meg soha többé” – magyarázta.

Forrás: Magyar Szó

Fotó/Illusztráció: Canva

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Értéktőzsde: Emelkedő gabonaárak

    A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a március 31. és április 8. közötti tőzsdenapokon a takarmánykukorica (ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica) májusi jegyzése 75 000, a november–decemberi 60 000 forint/tonna volt. A termény a júliusi tőzsdei elszámolóára 1300 forinttal 75 000, a 2022. márciusi 1500 forinttal 60 500 forint/tonnára csökkent.

  • Zöld utakra visz az új navigációs rendszer

    A népszerű és most megújuló Maps navigációs alkalmazás igény esetén az általa leginkább környezetbarátnak tartott útvonalakra irányítja a sofőröket. A Google még ebben az évben bevezeti az Egyesült Államokban, és a tervek szerint később globálisan is elérhető lesz a zöld navigációs rendszer.

  • Málta fizet a turistáknak

    Azok a külföldi turisták, akik legalább három napot töltenek Máltán, 200 eurós visszatérítést is kaphatnak. A cél, életet lehelni a haldokló turizmusba.

Címkék

Legtöbbet megtekintett