Keressen minket

Hírek

Áder: a martonvásári agrárkutatás rólunk és a holnapi kenyerünkről szól

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Balázs Ervin akadémikus, az MTA ATK (Agrártudományi Kutatóközpont) főigazgatója, Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Áder János köztársasági elnök, Lovász László, az akadémia elnöke és Szabó Tibor, Martonvásár polgármestere (b-j) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agroverzum Tudományos Élményközpontjának átadásán, Martonvásáron 2019. május 27-én. Az MTA első tudománykommunikációs intézménye a kormány 2015-ös döntése értelmében egy csaknem tízmilliárd forintos agrártudományos projekt része. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A Martonvásáron folyó agrárkutatás nem a kutatók ambíciójának kiéléséről, hanem rólunk és a holnapi kenyerünkről szól – fogalmazott Áder János köztársasági elnök, miután hétfőn átadta, majd megtekintette a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agroverzum Tudományos Élményközpontját.

Áder János felhívta a figyelmet arra: csaknem ötszáz kutató gondoskodik arról is, hogy sok ezer magyar gazda jó minőségű vetőmaghoz jusson és jó takarmánynövényeket adjanak az állattartó gazdáknak.

A köztársasági elnök kiemelte, hogy Martonvásáron a kutatóknak 15-20 évre előre kell gondolkodniuk, hiszen “a most felmerült igényekre nem holnap”, hanem előrelátó, komoly tudást felhalmozó munkával sok év múlva adnak megalapozott válaszokat.

A hétfőn átadott Agroverzum az MTA első tudománykommunikációs intézménye és a kormány 2015-ös döntése értelmében egy csaknem tízmilliárd forintos agrártudományos projekt része.

Áder János rámutatott arra, hogy a kutatások szerint a klímaváltozás szempontjából a Kárpát-medence sérülékenysége igen nagy, vagyis sokkal erősebben, hamarabb és nagyobb mértékben lesz érezhető, mint máshol.

Lovász László, az MTA elnöke kiemelte, hogy az éghajlatváltozással és a környezetszennyezés súlyos következményeivel csak tudományos eredményekre alapozva van esély megküzdeni. Ezért indították el a kormány támogatásával az agrárinnovációs centrum kialakítását, valamint az agrárturisztikai fejlesztéseket, mert csak így tudnak válaszokat adni a globális kihívásokra.

Az elnök jelezte, hogy az MTA martonvásári agrárkutató intézete ma is meghatározó kutatási tevékenységet folytat, hiszen a martonvásári fajtákkal évi 130 milliárd értékű kalászos gabonát és kukoricát termelnek a magyar gazdák. A martonvásári búzafajták 2018-ban a hazai vetésterület több mint 30 százalékát foglalták el, ezzel piacvezetők voltak – tette hozzá.

Megjegyezte, hogy talajtani és agrokémiai intézetük precíziós szoftverére alapozott szaktanácsadásával tavaly mintegy 500 tonna nitrogénnel, ezer tonna foszforral és 1200 tonna kénnel lehetett csökkenteni a műtrágya felhasználást az országban.

Lovász László beszélt arról is, hogy távlati terveik megvalósításához társadalmi támogatás is kell, ehhez pedig be kell mutatni a tevékenységüket. Ezt szolgálja az Agroverzum egy leginkább a fiataloknak szóló kiállítással, amely kiemelten foglalkozik a klímaváltozás mezőgazdaságra ható következményeivel.

A mintegy tízmilliárdos projekt részeként mintegy egymilliárd forintból valósult meg a most átadott Agroverzum Tudományos Élményközpont, valamint a tavaly elkészült csaknem kéthektáros közpark, a Brunszvik-kert. Az akadémia elsőként létrehozott tudománykommunikációs intézménye egy újonnan épült 1100 négyzetméteres, kétszintes épületben ismeretterjesztő központként és tudományos játszóházként működve évente 35-40 ezer látogatót lesz képes fogadni.

Az Agrárinnovációs Centrum infrastrukturális beruházásainak megvalósítására hatmilliárd, míg az eszközbeszerzésekre mintegy hárommilliárd forintot biztosítanak a projektből. A tervek szerint 2020-ra megvalósuló új centrumnak egy 16 ezer négyzetméter alapterületű újonnan épített háromszintes épület ad majd helyet modern környezetet biztosítva mintegy 250 kutatónak.

Forrás: MTI

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • A legújabb tárolási módszerek

    A koronavírus-járvány miatt fölértékelődött az élelmiszerbiztonság, aminek egyik fontos tényezője a megfelelő tárolás. Számos módszert dolgoztak ki a gyümölcsök minél hosszabb eltartására, a szabályozott légterű hűtőtárolás az 1950-es évek óta bevált gyakorlat.

  • Még a hollandokat is megelőzik: a legjobb finn termelők 200 kilónál is több uborkát szednek

    Meglepetéssel olvasták a finn kígyóuborka-termesztők, hogy a FAO statisztikája szerint a kígyóuborkát termesztő országok termésátlag szerinti rangsorát Hollandia vezeti négyzetméterenként 68,38 kilogrammal. Finnországban ugyanis nem ritka az éves 200 kilogrammos hozam, így 2019-ben 93,8 kilogramm volt az országos termésátlag, tavaly pedig valószínűleg meghaladta a 100 kilogrammot.

  • Intelligens metszőrobot

    A szórványgyümölcsösök Közép-Európában a fajokban leggazdagabb biotópok közé tartoznak. Az állományok nagy részét azonban a pusztulás fenyegeti, mivel az idős, beteg fák fenntartása épp hogy gazdaságos, a gyümölcsösök túlnyomó többségét nem, vagy nem megfelelően ápolják. Ennek eredményeképpen a fák megbetegszenek, elpusztulnak.

Címkék

Legtöbbet megtekintett