Keressen minket

Hírek

Áder János: az embernek a saját természetével kell megküzdenie

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Áder János köztársasági elnök előadást tart a klímaváltozásról az erdélyi Sapientia Egyetemen Csíkszeredában 2019. június 6-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Eddig az ember a természettel küzdött, most saját természetével kell megküzdenie – idézte Áder János köztársasági elnök Gábor Dénes Nobel-díjas magyar fizikus hatvan évvel ezelőtti gondolatait csütörtökön a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karán tartott előadásában.

A köztársasági elnök a klímaváltozás és a vízválság kérdéseiről tartott előadást a kar aulájában diákok és tanárok előtt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Föld hőmérséklete az emberi beavatkozásnak köszönhetően indult gyors ütemű emelkedésnek, a klímaváltozás pedig szélsőséges természeti jelenségeket idéz elő. Ezzel párhuzamosan az ivóvízkészletek elapadása, a túlnépesedés és a biológiai sokféleség csökkenése is veszélyezteti az emberiség jövőjét.

Áder János úgy vélte: a 21. század a víz évszázada lesz, és ha az emberiség nem képes változtatni a lineáris gazdasági modellen, társadalmi összeomlásra számíthat.

A köztársasági elnök kulcskérdésnek nevezte a környezetszennyezés leállítását, a föld termőképességének megőrzését, a felelős erdőgazdálkodást és az energiafelhasználás csökkentését.

Magyar találmányokat is bemutatott, amelyek a környezettudatos gazdálkodást teszik lehetővé. Példaként említette a vízőrnek elnevezett szert, amely réteget képez a termőföld felszínén: beengedi a csapadékot, de gátolja a víz elpárolgását. Újabb jó példaként beszélt a szintén magyar tudósok által kifejlesztett klímavédő takarmányról, amely 90 százalékkal csökkenti a kérődző állatok metánkibocsátását.

Áder Jánoselőadásában a múlt hónapokban készült felvételekkel mutatta be a klímaváltozást, illetve a szélsőséges időjárást. Elmondta: az utóbbi száz év legmelegebb húsz évét az elmúlt 22 évben jegyezték. A Föld több országában rekordokat döntő árvizek, és soha nem látott aszály pusztítottak. A szélsőséges időjárás következményei közé sorolta az erdőtüzeket, az invazív növény- és állatfajok elterjedését, valamint korábban nem ismert betegségek megjelenését is.

Megemlítette: az időjárási szélsőségek egyre kiszámíthatatlanabb helyzeteket teremtenek, 2018-ban napról napra megdőlt a Duna vízszintjének a negatív rekordja, miközben az elmúlt 17 év alatt négyszer dőlt meg a Duna árvízi vízállásának rekordja is. Egy felmérés adatait idézte, amelyek szerint az Olt, a Szamos, és a Maros vízhozama egyharmadával csökkent az elmúlt 25 évben.

Elmondta: a Földön évente két magyarországnyi terület sivatagosodik el, és egy olaszországnyi területről tűnik el az erdő. A vízkészletnek csupán a 0,007 százalékát teszi ki a folyékony halmazállapotú, könnyen elérhető, tiszta édesvíz. Bemutatta: ez az arány egy hatliteres fazékban egyetlen csepp.

A népességnövekedésről szólván elmondta: a számítások szerint Indiának 2050-re annyi lakosa lesz, amennyien az egész Földön éltek 1918-ban. Az Afrika középső felén fekvő Nigéria lakossága 1950-ben 34 millió volt, ma 200 millió, és az előrejelzések szerint 2050-ig számuk megkétszereződik.

Elkerülhetetlennek tartotta az elvándorlást a túlnépesedett területekről, amely soha nem látott társadalmi feszültségeket idéz majd elő. Példaként hozta fel, hogy a szíriai polgárháborút is három aszályos év és az emberek életkilátásainak romlása előzte meg.

A köztársasági elnök többször is megszavaztatta hallgatóságát, és a válaszoknak megfelelően alakította előadása szerkezetét. Befejezésül, erdélyi tájképeket mutatva, kérte a jelenlévőket, hogy őrizzék meg a környezetüket olyannak, amilyennek most látják.

Forrás: MTI

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Az erdő igazi tanítómester

    Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

  • A széna korai etetésének előnyei és hátrányai

    A választott tejelő borjak szénával való etetése egy olyan téma, mely a szakértők körében is gyakran vitatott kérdés. Kell-e etetni? És ha igen mikor, illetve milyen típusú takarmányt? Coleen Jones és Jud Heinrichs, a Penn State Egyetem Tejipari Továbbképző oktatói az „Újszülött borjú etetése” című átfogó művükben mérlegelik a témát.

  • Felnőttek között is megállja a helyét

    Korát meghazudtoló érettséggel mesélt lapunknak terveiről és lovas pályafutásának kezdetéről a tizenegy esztendős Szuhai Rodrigo. A fiatal díjugrató, aki elsőszámú példaképének édesapját, a szakágban szép eredményeket elért Szuhai Gyulát tartja, idén amellett, hogy megnyerte Bábolnán a gyermek Grand Prix-t, a felnőttek mezőnyében is bemutatkozhatott.

Címkék

Legtöbbet megtekintett