Keressen minket

Hírek

Áder: ne tévesszünk mértéket, amikor klímakatasztrófáról beszélünk

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Helyes, hogy Magyarország felelősségét és tennivalóit is vizsgáljuk, amikor a fenyegető klímakatasztrófáról és a megteendő intézkedésekről beszélünk, de ne tévesszünk mértéket – mondta Áder János köztársasági elnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Magyarország ugyanis – folytatta – a világ kibocsátásának 137 ezred részét teszi ki, az Európai Unió kibocsátásának pedig csak 1 százalékát, míg az egész EU a világ kibocsátásának nem egészen 10 százalékát adja.

Az államfőt a jövő héten kezdődő New York-i ENSZ-klímacsúcs kapcsán kérdezték, amelyen Magyarországot képviseli. Ezzel kapcsolatban elmondta: a találkozó politikai vita lesz, ami a szándékok kinyilvánításáról, a tettrekészségről szól majd, megállapodás aláírásáról azonban most nincs szó.

A szén-dioxid-kibocsátás nagyságrendjének érzékeltetésére azt a példát hozta: az Európai Unió 28 országának összes éves kibocsátása 2017-ben annyi volt, amennyit Kína valamivel több mint egy nap alatt a légkörbe bocsátott.

“Tehát amikor arról beszélünk, hogy Magyarországnak különböző intézkedéseket kell tennie a klímavédelem érdekében, akkor helyesen tesszük, hogy erről beszélünk, de jó, hogy ha látjuk, hogy nem vagyunk egy súlycsoportban a nagy szennyezőkkel”, például az Egyesült Államokkal, Kínával, Indiával. A mi felelősségünk azért sokkal kisebb – fogalmazott.

Áder János az Európai Unió (EU) előtt álló kihívásokról szólva kifejtette: az egyik nagy vita arról szól, vajon 2050-re elérhető-e, hogy az EU, ezen belül Magyarország klímasemleges legyen, vagyis a szén-dioxid-kibocsátás és a szén-dioxid megkötésének aránya egyensúlyban álljon.

Magyarországon az egy főre eső kibocsátás bőven az EU-átlag alatt van, a német kétszerese, az amerikai pedig három és félszerese a magyarnak – mutatott rá Áder János, aki szerint ez is jól jelzi a felelősség mértékét.

Hangsúlyozta: más uniós országokkal összevetve Magyarország 1990-hez képest pontosan annyival csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását mint Dánia, miközben Ausztria, Spanyolország és Írország növelte a kibocsátását.

Az államfő kiemelte: 2030-ra a magyarországi áramtermelés több mint 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet, amennyiben megépül Paks 2., megtízszereződik a naperőmű-kapacitás, illetve megszűnik a szén alapú energiatermelés. Nem sok ilyen ország lesz 2030-ra a világon – jegyezte meg.

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Olyan lesz a jövőnk, amilyenné tesszük

    Cselekedni kell, és minél hamarabb, hogy visszaszerezzük a külföldi fajták térhódítása miatt elvesztett pozícióinkat. Ha mi, növénynemesítők, vetőmagtermesztők és a döntéshozók, nem teszünk semmit, ha elfogadjuk a magyar fajták rendszerváltás óta tartó kiszorulását a hazai vetésterületekről, akkor elveszünk. Nemcsak mi, hanem élelmiszer-gazdaságunk is teljesen függővé válik a külföldtől.

  • Az erdő igazi tanítómester

    Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

  • A széna korai etetésének előnyei és hátrányai

    A választott tejelő borjak szénával való etetése egy olyan téma, mely a szakértők körében is gyakran vitatott kérdés. Kell-e etetni? És ha igen mikor, illetve milyen típusú takarmányt? Coleen Jones és Jud Heinrichs, a Penn State Egyetem Tejipari Továbbképző oktatói az „Újszülött borjú etetése” című átfogó művükben mérlegelik a témát.

Címkék

Legtöbbet megtekintett