Keressen minket

Hírek

Alapjogokért Központ: az uniót kezdetektől a föderalisták és a szuverenisták szembenállása jellemzi

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Az európai közösség egy a kezdetektől vitatkozó, belső konfliktusoktól terhelt államszövetség, amelyben az 1950-es évek eleje óta folyamatosan összeütköztek a liberális föderalista és a tagállami függetlenségre alapozó nemzeti szuverenista elképzelések – mondta Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója hétfőn, Budapesten.

A szakértő erről azon a rendezvényen beszélt, amelyen bemutatták az Alapjogokért Központ Európai Unió múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozó új projektjének első résztanulmányát.

Fricz Tamás kifejtette, közérthető formában, az elterjedt tévképzeteket háttérbe tolva kívánják bemutatni, miként jutott el az unió napjaink válságáig. Fel kívánják hívni a figyelmet arra, hogy a liberális narratívával ellentétben nem a föderális elképzelés az egyetlen valódi alternatíva, hiszen a nemzetek szuverenitására épülő elgondolások is már a kezdetektől jelen voltak.

Hangsúlyozta, a két álláspont már az Európai Szén- és Acélközösség létrejötte után összeütközött, a szuverenista nézeteket pedig az olyan nagy nemzetállamok képviselték, mint Franciaország és Nagy-Britannia. A két elképzelés csatájában egészen 1986-87-ig inkább a szuverenisták felé billent a mérleg nyelve, majd az ekkor megszülető Egységes Európai Okmány után megváltoztak az erőviszonyok a föderalista iránynak kedvezve – mondta.

Fricz Tamás szerint a 2015-ben kezdődött migrációs válság még inkább kiélezte a két álláspont összeütközését. A föderális elképzelés képviselői ugyanis azóta még markánsabban képviselik egy európai állam létrehozásának gondolatát – tette hozzá.

A szakértő kiemelte, mindezek alapján azonban kijelenthető, hogy amikor a kelet-európai országok és a magyar kormány a szuverenista nézeteket hangoztatja, akkor azt nem renitensségből teszik, hanem egy a kezdetektől jelen lévő, korábban nagy államok által is képviselt irányzatot követnek. Ez egy az európai történelembe illeszkedő koncepció, nem elmaradottság – jelentette ki.

Fricz Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a közép-európai nemzetek, köztük Magyarország is történelmi okokból nem szereti a birodalmakat, hiszen mindig akkor jártak jól, ha függetlenséget szereztek.

Ezeknek a tagállamoknak tehát el kell tudniuk fogadtatni az Európai Unió köztudatával, hogy szuverenista koncepciójuk is legitim, céljuk ettől függetlenül pedig ugyanúgy az, hogy Európa erősen egyben maradjon.

Fricz Tamás kitért arra, hogy az Alapjogokért Központ projektje az európai politikai törésvonalak átrendeződésével is foglalkozik majd. Erről elmondta, a hagyományos bal- és jobboldali felosztottságot a jövőben új szembenállások írhatják felül. A föderalista és szuverenista különbözőség mellett fontosnak nevezte még a migrációhoz és a mulitikulturalizmushoz való viszonyulás felértékelődését.

A kutatási tanácsadó szerint a szuverenista-globalista törésvonal fontossága lehet az oka, hogy a magát kezdettől jobbközépnek, kereszténydemokratának és konzervatívnak tartó néppárt a baloldal felé tájékozódik. Emellett a közös szuverenista, a migrációt elutasító koncepció teheti lehetővé a bal- és jobboldali skálán négy különböző irányzatot képviselő visegrádi országok összefogását is – mutatott rá Fricz Tamás.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója kiemelte, az Európai Unió jelenlegi formája fenntarthatatlan, ezért alapvető reformra van szükség. A szervezet kutatása az unió történeti áttekintése révén kívánja kibogozni, hol futott tévútra az európai projekt, továbbá milyen megoldása lehet a problémáknak – fogalmazott.

A stratégiai igazgató elmondta, a következő fél évben hat vagy akár annál is több kutatási anyagot hoznak nyilvánosságra a témában, a végső következtetéseket pedig ősszel egy konferencián összegzik.

Forrás: MTI

 

Illusztráció: Pixabay

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Szatmári ízek és pillanatok

    Szabolcs-Szatmár-Bereg megye látványosan fejlődik, igazi vendégcsalogató régióvá vált az utóbbi időben. Az itt élők közül egyre többen találják meg benne a számításukat, és előre tudnak lépni. Erre találtam jó példákat a 2317 lakost számláló Nyírcsaholyban. Sokan bejárnak dolgozni az öt kilométerre lévő Mátészalkára, de amellett saját kis házi birtokon is tevékenykednek.

  • Melyik bárány kerül a húsvéti tányérba?

    A tél dereka a bárányok születésének időszaka. Így van ez a Hortobágyon is, ahol az ország legnagyobb racka állományát tartják. A legjobb genetikai adottságú bárányok a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. törzsállományát gyarapítják majd, míg a többiek húsvétra „elkészülnek”, és tányérba kerülnek.

  • Bár szikkad a talaj, de keleten még gondot okoz a belvíz

    A múlt hét közepén ismét jelentősen megváltozott időjárásunk, a február közepi hideg időszakot tavasziasan enyhe periódus váltotta, és a meleg a hét első felében csak fokozódott. A csapadékos idő azonban nem tért vissza, így kissé szikkadni, száradni tudtak a talajok, ami főként a keleti országrészben fontos, hiszen ott okoz sokfelé egyre nagyobb gondot a belvíz.

Címkék

Legtöbbet megtekintett