Keressen minket

Hírek

Államtitkár: a magyar vállalkozások képesek a 21. századi technológia használatára

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Európában Magyarországon a legnagyobb az exporton belül a high-tech aránya, ami azt mutatja, hogy a magyar vállalkozások képesek a 21. századi technológia használatára, a magasabb hozzáadott érték előállítására – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára pénteken Debrecenben.

Európában Magyarországon a legnagyobb az exporton belül a high-tech aránya, ami azt mutatja, hogy a magyar vállalkozások képesek a 21. századi technológia használatára, a magasabb hozzáadott érték előállítására – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára pénteken Debrecenben.


Fotó: Pixabay

György László, a Debreceni Egyetem (DE) gazdasági évindító partnertalálkozóján A felsőoktatás szerepe az innovációban és a gazdaság fejlesztésében címmel tartott előadásában jelezte: a magyarországi vállalkozások 3 százaléka külföldi tulajdonú, s ezek adják a hozzáadott érték több mint 50 százalékát, vagyis háromszor termelékenyebbek, mint a hazai vállalatok.

Azok az országok sikeresek hosszú távon, ahol a nemzeti multinacionális cégek erősek, így Magyarországon is az a cél, hogy megerősödjenek a magas hozzáadott érték előállítására alkalmas hazai vállalkozások – tette hozzá az államtitkár.

Kitért arra, hogy 2010 után sikerült a magyar gazdaságpolitikának megoldani a foglalkoztatás kérdését: 2010-ben egymillióval kevesebben dolgoztak hazánkban mint Csehországban, azóta 850 ezerrel dogoznak többen, összesen mintegy 4,5 millióan Magyarországon, és emelkednek a bérek is.
György László szerint a felsőoktatási intézményekben jelenleg az alapkutatások dominálnak, de szeretnének olyan egyetemi tudományos projekteket, olyan kutatásokat támogatni, amelyeket a gazdaság közvetlenül hasznosíthat. Ennek érdekében az akadémiai előrelépést szabadalmak formájában is támogatják, vagyis szabadalmakkal is lehet a jövőben tudományos fokozatokat szerezni.

2015-től jelentősen nőtt a felsőoktatási intézményekben dolgozó kutató-fejlesztők száma. Itt olyan projekteken, szolgáltatásokon dolgoznak, amelyeket a helyi kis- és középvállalkozások, illetve a külföldi nagyvállalatok is tudnak hasznosítani – magyarázta.

A kreatív, innovatív vállalatok fejlődésében nagy az egyetemi szféra szerepe – fűzte hozzá.
Az államtitkár a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) az egyik /”legtiszteletreméltóbb intézménynek/” nevezte, de megítélése szerint a 21. században olyan kutatásokat kell finanszírozni, ami a magyar embereket szolgálja. György László ezt /”ma nem látja biztosítottnak/”, s mint hozzátette: /”az MTA-tól tényleges teljesítményt várnak/”. Ugyanakkor nyilvánvalóvá tette, hogy nem csökken a kutatás-fejlesztés támogatása, sőt az idén 30 milliárd forinttal nő, ami további 90 milliárd forint piaci forrást generál, vagyis 120 milliárddal bővül a terület.

Közölte: az országban nyolc tudományos (science) parkot hoznak létre, amelyek egyetemek köré szerveződnek. Ezeket a Bay Zoltán kutató központ fogja felügyelni, s gondoskodik majd arról, hogy a kutatási eredmények /”ne ragadjanak be a tudomány elefántcsont-tornyába/”.

Bács Zoltán, a DE kancellárja a partnertalálkozón kiemelte: a gazdasággal szoros kapcsolatokat ápoló, évi 180 milliárd forintból gazdálkodó egyetemnek 32 cégben van többségi tulajdona.
Az idei év legfontosabb feladatai közül a műszaki képzés és az innováció fejlesztését, illetve /”az innovációs és pénzügyi szisztéma/” továbbfejlesztését jelölte meg.

A műszaki és a természettudományi karokon az idén 19 ezer négyzetméter ingatlant újítanak fel, és hatezer négyzetméter újat építenek, bővítik az oktatói létszámos és új szakokat is indítanak. Az egyetemi innovációs központ kialakítása 3,88 milliárd forintba kerül, speciális gyógytápszer-üzemet hoznak létre, és az egyetemi ipari parkban felépül a leendő nemzeti oltóanyaggyár kísérleti üzeme – sorolta a kancellár.

Szilvássy Zoltán rektor hozzátette: egyetemükön tudatos gazdasági építkezés folyik, amit a városhoz, az iparkamarához, a pénzintézetekhez és a gazdaság szereplőihez való nyitott viszony határoz meg.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, a tavaly bejelentett több mint 400 milliárd forint értékű helyi gazdaságfejlesztés nagyrészt Debreceni oktatási rendszerének, és a Debreceni Egyetem jövőképének köszönhető.

Forrás: MTI

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Értékből értéket Tokaj-Hegyalján

    Az ecetesedés borhiba, már ha nem borecetet készítünk. Az utóbbihoz ugyanis kívánatos jelenség. A borecetet már az ókori Görögországban is használták emésztési gondok enyhítésére, napjainkra pedig tudományos vizsgálatok igazolták az emberi szervezetre gyakorolt számos kedvező hatását. A Borecet Műveknél évente 50 ezer liter borecetet készítenek Bodrogkeresztúron.

  • Hamar árnyékot adó növények

    Egy kert kialakításakor, vagy átalakításakor szükség van némi előrelátásra, térben és időben egyaránt. Mert eltelik néhány év, és a gyorsabban növő növények lassan elnyomják a lassabban fejlődőket, vagy beárnyékolják az alájuk kerülőket. Az ágyások besűrűsödnek. A kert képe folyamatosan alakul, amiben az egyensúlyt a kert gondozójának kell fenntartani.

  • 2021 a vasút európai éve, most először

    Az EU 2021-et a vasút európai évének választotta, hogy ezzel is népszerűsítse a vonatozást, mint biztonságos és fenntartható közlekedési formát. A vasút nagyrészt villamosított, és ez az egyetlen olyan közlekedési mód, ami számottevően csökkentette a kibocsátásait 1990 óta. Emellett jelentős szerepet játszhat a fenntartható turizmusban is.

Címkék

Legtöbbet megtekintett