Keressen minket

Életmód

Átadták a Pákozd-Sukorói arborétum és vadaspark legújabb fejlesztéseit

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Muflonok a kibővített Pákozd-Sukorói Arborétum és Vadasparkban 2019. május 9-én. MTI/Bodnár Boglárka

Új muflonkertet, madárröpdét, emufuttatót és vízimadár-megfigyelő pontot adott át pénteken a Pákozd-Sukorói arborétum és vadasparkban a fenntartó Vadex Zrt.

Tessely Zoltán a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta, hogy a csaknem 50 millió forintba kerülő fejlesztések még izgalmasabbá és élményszerűbbé teszik a vadasparkot, a gyerekekkel pedig csak így lehet megszerettetni a természetet.

Majoros Gábor, a Vadex vezérigazgatója arról beszélt, hogy 2016-ban kezdték el építeni a 96 hektáros arborétum területén a vadasparkot, ennek újabb állomásai a Madarak és fák napján átadott fejlesztések. Úgy vélte, hogy a beruházással tovább gazdagodott a Velencei-tó környéke, ami újabb lendületet adhat a turizmusnak és növelheti a látogatói létszámot a térségben.

A vezérigazgató kiemelte, hogy a Vadex a gazdálkodásából származó eredményt közjóléti szerepvállalásra fordítja. Fejér megyében 18 ezer hektárnyi erdőt kezelnek, évente 350 hektáron végeznek erdőfelújítást, évi 1,3 millió facsemetét ültetnek el és több mint 22 tonna makkot vetnek el.

Jelezte, hogy a Velencei-tó környékén az 1970-es években kezdték el a fásítást, míg az arborétum tervei 1976-ban készültek el. A 96 hektáros területen sétautak, kilátó, pihenőhelyek, valamint horgásztó létesült és ma már vadaspark is várja a látogatókat, akik 111 féle fafajt és 119 madárfajt figyelhetnek meg.

Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a fejlesztés a gyerekeknek, a jövőnek szól.

Az eseményen megemlékeztek Chernel István természettudósról, akinek kezdeményezésére terjedt el Magyarországon is a Madarak és fák napja. L. Simon László (Fidesz) országgyűlési képviselő kiemelte: a tudós egész élete a bizonyíték arra, hogy a természetvédelem, a vadászat, valamint a vad- és erdőgazdálkodás egymással karöltve működik, hiszen csak a természetért dolgozó emberek képesek megőrizni a természet értékeit.

Megjegyezte, hogy a Madarak és fák napja magyarországi elterjedése Chernel István mellett Apponyi Albert 1906-os és Klebelsberg Kunó 1931-es jogszabályainak köszönhető, akik megerősítve Chernel kezdeményezését a legmagasabb szinten rendelkeztek a természetvédelem ügyéről.

Forrás: MTI

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Szatmári ízek és pillanatok

    Szabolcs-Szatmár-Bereg megye látványosan fejlődik, igazi vendégcsalogató régióvá vált az utóbbi időben. Az itt élők közül egyre többen találják meg benne a számításukat, és előre tudnak lépni. Erre találtam jó példákat a 2317 lakost számláló Nyírcsaholyban. Sokan bejárnak dolgozni az öt kilométerre lévő Mátészalkára, de amellett saját kis házi birtokon is tevékenykednek.

  • Melyik bárány kerül a húsvéti tányérba?

    A tél dereka a bárányok születésének időszaka. Így van ez a Hortobágyon is, ahol az ország legnagyobb racka állományát tartják. A legjobb genetikai adottságú bárányok a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. törzsállományát gyarapítják majd, míg a többiek húsvétra „elkészülnek”, és tányérba kerülnek.

  • Bár szikkad a talaj, de keleten még gondot okoz a belvíz

    A múlt hét közepén ismét jelentősen megváltozott időjárásunk, a február közepi hideg időszakot tavasziasan enyhe periódus váltotta, és a meleg a hét első felében csak fokozódott. A csapadékos idő azonban nem tért vissza, így kissé szikkadni, száradni tudtak a talajok, ami főként a keleti országrészben fontos, hiszen ott okoz sokfelé egyre nagyobb gondot a belvíz.

Címkék

Legtöbbet megtekintett