Keressen minket

Hírek

Az identitás megőrzésének kulcsa

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Az UNESCO közgyűlése 1999-ben február 21-ét az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította. Ezzel az volt a céljuk, hogy felhívják a figyelmet Földünk nemzeti és nyelvi sokszínűségére. A honlapjukon található adatbázis csaknem 2500 veszélyeztetett nyelvet tart számon.

Szerbiában ilyen a ruszin, valamint a történelmi Magyarország területén a burgenlandi horvát és Bánát romániai részében élő bolgár kisebbség nyelve. Ám nemcsak a kihalófélben levő nyelvek védelme fontos, hanem egy-egy országban élő nemzeti kisebbségek anyanyelvének fennmaradása is.

A KÉTNYELVŰ OKTATÁS MÓDJÁNAK SZABÁLYOZÁSA

Zoran Pašalić, köztársasági polgári jogvédő (Szerbia/Szerk. megjegyzése) tegnap közölte, hogy az iskolákban, ahol szerb nyelven és a nemzeti kisebbségek nyelvén folyik az oktatás, feltétlen szükség van a kétnyelvű oktatás módjának szabályozására, a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek oktatásának modelljeként.

Mint mondta, a szerbiai nemzeti kisebbségek a tanulmányaik befejezésekor gyakran még alapfokú szerbtudással sem rendelkeznek, emiatt hátránnyal indulnak a továbbtanuláskor, valamint az álláskeresésnél is. Ez a helyzet a polgári jogvédő szerint már évtizedek óta fennáll.

Zoran Pašalić fontosnak tartja a szerbiai nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsaival való együttműködést, hogy közös erővel dolgozzanak a nemzeti kisebbségek jogainak védelmén és ezek fejlesztésén, valamint az iskolai tankönyvek anyanyelven történő megjelentetésén. Hozzátette, hogy nemrég találkozott a szerbiai nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak képviselőivel annak érdekében, hogy tovább erősítsék a jövőbeli együttműködésüket.

SZERBIÁBAN 11 KISEBBSÉGI NYELV

– Szerbiában a szerb nyelven kívül 11 kisebbségi nyelv van hivatalos használatban 42 önkormányzatban. Ezek a számok arról tanúskodnak, hogy az ország vezetősége mindent megtesz a területén élő nemzeti kisebbségek jogainak védelme és fejlesztése érdekében, amelyek több tekintetben az európai normák felett állnak. A jelenlegi szabályzások törvényes és következetes alkalmazása lehetővé teszi Szerbia polgárai számára, hogy az anyanyelvükön tanuljanak és informálódjanak, valamint hogy az anyanyelvükön kommunikáljanak a helyi önkormányzatok szerveinél. Mindezeknek kulcsfontosságú szerepük van a kisebbségek nemzeti identitásának megőrzésénél – szögezte le Zoran Pašalić.

MNT: Csakis anyanyelven!

A köztársasági polgári jogvédő közleményében kiemelte az anyanyelv használatának a fontosságát, többek között az anyanyelvű tankönyvek megjelentetését, a nemzeti tanácsokkal való jó együttműködést. Ám közleményében a kétnyelvű oktatás módjának szabályzását említi a kisebbségi diákok esetében. Azonnal felmerül az olvasóban: hogyan értelmezhetjük ezt az elképzelést,mi lehet ennek az alapja? Erről, és a Magyar Nemzeti Tanács álláspontjáról az anyanyelvű, kétnyelvű oktatással kapcsolatban Hajnal Jenőt, az MNT elnökét kérdeztük.

– Az Alapvető Jogok Biztosának a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak képviselőivel ez év február 18-án Belgrádban megtartott megbeszélésen egyebek között szó esett általában az anyanyelv, de mindenekelőtt az anyanyelvű oktatás fontosságáról is. Az Alapvető Jogok Biztosának kijelentése, mely szerint szorgalmazni kell a kétnyelvű oktatás modelljének bevezetését a nemzeti kisebbségi oktatásba, csakis azon nemzeti kisebbségek esetében tekinthető – és kizárólag – kezdeményezésként elfogadhatónak, amelyeknek a vajdasági magyar közösségtől eltérően nincs kiépített anyanyelvű oktatásuk, de akkor is csak kivételes esetekben, mégpedig a teljes anyanyelvű oktatási rendszer kialakításának első lépéseként.

A Magyar Nemzeti Tanács elfogadhatatlannak tartja az anyanyelvű oktatással szemben a kétnyelvű oktatás fontosságának a hangsúlyozását bárhol és bármikor, de különösen akkor, amikor az anyanyelv nemzetközi napja épp a Föld nyelvi sokszínűségére, gazdagságára és az anyanyelv teljes körű használatának jelentőségére szeretné felhívni a figyelmet.

Forrás: Magyar Szó

Fotó/Illusztráció: Canva

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Átadták a Szent Márton-díjat

    A díjat az alapítók minden évben a Szent Márton-napjához kötődő ünnepségen adják át annak a személynek, aki a megelőző években kiemelkedő eredményt ért el az egykori Pannónia területén lévő kulturális és szociális programok megvalósítása terén.

  • Tűzveszély a „kertek alatt”

    Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

  • Holnap végre megtudjuk, ki lesz az Év Bortermelője 2020-ban

    Idén rendhagyó módon, online keretek között kerül megrendezésre az „Év Bortermelője Magyarországon 2020” díj kihirdetése. A Magyar Bor Akadémia elnöksége holnap délelőtt bontja ki a szavazatokat tartalmazó borítékokat.

Címkék

Legtöbbet megtekintett