Keressen minket

Kultúra

Egy kis drávaszögi falu, nagy halottja

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Csúza. Árpád-kori kis település a Baranyavári dombvidék tövében /Drávaszög/. Több mint hét és fél évszázad óta, az egymást követő nemzedékeknek, szülőföldjükhöz való ragaszkodásának töretlen hitét, soha senkinek nem sikerült megtörnie! Nem sikerült, mert a gyökerek, amelyek az ősök földjéhez kötötték őket, nagyon mélyről szívták magukba az éltető erőt!

Csúza. Árpád-kori kis település a Baranyavári dombvidék tövében /Drávaszög/. Több mint hét és fél évszázad óta, az egymást követő nemzedékeknek, szülőföldjükhöz való ragaszkodásának töretlen hitét, soha senkinek nem sikerült megtörnie! Nem sikerült, mert a gyökerek, amelyek az ősök földjéhez kötötték őket, nagyon mélyről szívták magukba az éltető erőt!


Ács Gedeon sírköve

S ez az az erő, amely évszázadokon keresztül, eggyé kovácsolta és eggyé kovácsolja ma is, az ott élő kis közösséget: A nyelv. Az anyanyelv. A magyar nyelv. /”Oh, jól vigyázz, mert anyád nyelvét bíztak rád a századok/ S azt meg kell védened/” – figyelmeztet a költő/Füst Milán/! S ezt a figyelmeztetést kongatja a baranyavári dombvidék aljában meghúzódó kis falu templomának a harangja, ez a figyelmeztetés bújik meg az egymásba kapaszkodó házak életet sugárzó melegében, az emberek lelkében, a gyermek, szavakat kereső, szavakat formáló nagy akarásában. A forrásból kristálytisztán buzog fel nyelvünk, anyanyelvünk. Csodálatos szépségét, muzsikáját féltő ragaszkodással óvják ott és adják át egymásnak a nemzedékek!

S ugyancsak féltő ragaszkodással, szeretettel őrzik a csúzaiak, Ács Gedeonnak, Kossuth tábori lelkészének emlékét, sírját, amelyről, ott a csúzai temetőben, a repkény fojtogatta vén diófák alatt immáron több mint 130 esztendő alatt, sohasem hiányzott a friss virág!

Ács Gedeon a papi pályát választotta. Édesapja példáját követte. Kecskeméten végezte tanulmányait, és segédlelkészként működött édesapja mellett, mígnem, 1848-ban, Kossuth seregéhez csatlakozott, ahol tábori pap lett! A világosi fegyverletétel után önként követte a kormányzót a száműzetésbe, Törökországba onnan Amerikába. Tizenkét esztendő után visszatért hazájába. Csúzára került és ott lelkészkedett haláláig /1887.november 12.-ig/!

S azóta zarándokhely lett a kis drávaszögi falu, Csúza. Zarándokhely, amelyet nemcsak a drávaszögi magyarok, hanem a vajdaságiak is felkeresnek, hogy elhelyezzék a kegyelet virágait, Ács Gedeonnak, a 48-as idő Mikes Kelemenjének a sírjára.

/Ács Gedeon a kossuthi emigráció történetét írta meg emlékirataiban. A kétszáz nyomtatott ívnyi kéziratos naplóját talán még senki sem olvasta el teljes egészében életrajzíróján, Ács Tivadaron kívül, aki Kossuth papja: Ács Gedeon c. művében méltatja a napvilágot soha­ sem látott, mostoha sorsú emlékiratot, s úgy akarja helyrehozni az utókor érthetetlen mulasztását, hogy lehetőleg sokat idéz a napló nyomán ennek a ritka eredeti szellemnek megnyilatkozásaiból. Ki tudja, hol vár még mindig a kézírásos emlékirat arra, hogy közkinccsé váljék, pedig amint Ács Tivadar állítja, „ilyen stílusban és ilyen nyelven kevesen írtak és beszéltek a Szenczi Molnár és Arany János közötti időkben/”/ Baranyai Júlia, Vízbe vesző nyomokon c. könyvéből.

Faragó Árpád

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

    Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

  • Fiatal sertéstenyésztő elkötelezve a berkshire mellett

    Hívták már tévéműsorba házasodni; 2019-ben ígéretes szakmai pályafutás kapujában álló fiatal gazdaként neki ítélték a Bokodi Sándor-díjat. Épp egy tanyafelújítás közepén tart, ennek ellenére a Tiszához igyekvő városiak, külföldiek állandóan megállnak nála nézelődni, mert Csikós István minden érdeklődőt szívesen fogad.

  • Konfliktus van az emberek táplálása és az éghajlat stabilizálása között

    A Nature című folyóiratban megjelent új tanulmány szerzői szerint a globális élelmiszer-termelés egyre nagyobb klímaveszélyt jelent, ugyanis a jelenlegi mértékű nitrogén-oxidul-kibocsátás miatt nemhogy az iparosodást megelőző hőmérsékletet mindössze 1,5 °C-kal fogja meghaladni a hőmérséklet, hanem a globális hőmérséklet-emelkedés 3 °C fölött lesz.

Címkék

Legtöbbet megtekintett