Keressen minket

Hírek

Fülöp Attila: az ápolási díj emelésével és a gyod bevezetésével senki nem járhat rosszabbul

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Az ápolási díj idei 15 százalékos emelésével és a bruttó 100 ezer forint összegű gyermekek otthongondozási díjának (gyod) januári bevezetésével minden arra jogosult család több támogatást kap – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Az ápolási díj idei 15 százalékos emelésével és a bruttó 100 ezer forint összegű gyermekek otthongondozási díjának (gyod) januári bevezetésével minden arra jogosult család több támogatást kap – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.


Fotó: Budapest, 2019. január 31. Kővári Edit, az Autisták Országos Szövetségének (AOSZ) elnöke és Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a gyermekek otthongondozási díjáról tartott sajtótájékoztatón az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2019. január 31-én. MTI/Kovács Attila

Fülöp Attila ismertetése szerint tavaly még háromféle – alapösszegű, emelt és kiemelt – ápolási díjat kaptak a családok, januártól pedig egy negyedik kategóriát is bevezettek gyod elnevezéssel; ez az új támogatási forma a legsúlyosabb állapotban lévő, önellátásra képtelen gyermekek szüleinek jár, függetlenül a gyermek életkorától. A négyféle támogatást jelenleg 50 ezer család kapja, közülük csaknem 18 ezren a gyod-ot.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellátást továbbra is mindenki megkapja, tehát egy jogosult sem eshet ki a rendszerből. Akinek a tavalyi év utolsó napján is járt valamelyik díj, annak idén is jár, a jogosultságot pedig továbbra is orvosi szakvéleményre alapozottan a kormányhivatalok járási hivatalai állapítják meg.

Az alapösszegű ápolási díj bruttó 37 490 forint, az emelt összegűé 56 400 forint, a kiemelté 67 485 forint, míg a januárban bevezetett gyod összege bruttó 100 ezer forint.

Az államtitkár azt hangoztatta, a kormány egyértelmű, világos és elkötelezett döntést hozott tavaly év végén arról, hogy több támogatást kapjanak azok, akik nehéz fizikai és lelki terhet vállalva otthonukban gondozzák súlyosan fogyatékos hozzátartozóikat.

Közölte, idén minden jogosult magasabb összegű díjat kap; ezért a juttatásért nem kellett jelentkezni, mert automatikus átsorolással mindenki a megfelelő kategóriába kerül.

Azt hangoztatta, hogy ezzel a módosítással 15 milliárd forinttal több pénzt kapnak a jogosult családok. A négyféle ellátás azoknak jár, akik otthon ápolják súlyosan fogyatékos, önellátásra képtelen családtagjukat – fűzte hozzá.

Fülöp Attila ellenzéki politikusok a témában tett nyilatkozataira utalva méltatlannak mondta, hogy vannak, akik a fogyatékossággal élők ügyét politikai haszonszerzésre használják fel, köztük olyan képviselők, akik az Országgyűlésben nem szavazták meg a gyod bevezetését.

Kővári Edit, az Autisták Országos Szövetségének(AOSZ) elnöke pozitív kormányzati intézkedésnek nevezte az ápolási díj összegének megemelését és a gyod bevezetését, ami szavai szerint nagy segítséget jelent az önellátásra képtelen autista emberek családjainak is.

A több mint 30 éve alapított, száz tagszervezetet tömörítő, több ezres tagságú civil érdekvédelmi szervezet vezetője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyod /”nem egy autizmus-specifikus támogatási forma/”.

Elmondta, a változásokkal kapcsolatban felmérést készítettek tagjaik körében; 500 családot kerestek meg egy online kérdőívvel. Elmondta, a válaszokat összegezve arra jutottak, hogy a változtatásokról korrekt, részletes tájékoztatást kell, hogy kapjanak a családok, amit az AOSZ rövidesen meg is tesz.

A felmérésből továbbá kiderült egyebek mellett az is, hogy a köznevelési intézményekben tanuló autista gyerekek integrációjának elősegítésében még van feladat.

Az AOSZ elnöke a gyod bevezetését kísérő nyilatkozatokra utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy a fogyatékossággal élő embereknek és családjaiknak éppen elég problémája van, és nem segít rajtuk az, ha nem valós információkat kapnak például /”politikai szándékból/”.

Forrás: MTI

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Az integráció nem a vitákról szól

    Hatalmas erőfeszítéseket tesz az Európai Unió a leszakadó országok gazdasági felzárkóztatásáért, a közös gazdasági erőt biztosító integráció elmélyítéséért, és még sok tennivaló van ennek érdekében. Erőfeszítések ide vagy oda, az biztos, hogy a COVID után gazdasági értelemben is más lesz a világ.

  • Gyógynövények - Nem is gondolnánk…

    A világon rengeteg, megközelítőleg 12 000 gyógynövényfaj él, ebből hazánkban 300-350-et használtak kisebb-nagyobb jelentőséggel történelmünk során. Jól látszik, hogy a körülbelül 30 gyakori, közismert gyógynövényen túl még sok olyan növény él hazánkban, amelyek valamilyen gyógyhatással, vagy kedvező élettani hatással rendelkeznek. Néhány meglepő képviselőjüket mutatjuk be.

  • A tehenész-gumicsizma már a múlté

    Egy pályakezdő agrármérnöknek hatalmas megpróbáltatás a semmiből felépíteni egy vállalkozást, ugyanakkor nem is lehetetlen. Hogy megvalósuljon, folyamatos tapasztalatszerzésre van szükség: meg kell ismerni a szakma legalját, a kétkezi munkát, az alkalmazottak gondolkodásmódját, az állatok életét, és ezekből építkezve létrehozni a vállalkozást, máskülönben a cég ingatag alapokon nyugszik.

Címkék

Legtöbbet megtekintett