Keressen minket

Hírek

Handó Tünde: Magyarország mindig jogállam volt

Avatar

Közzétéve

Dátum:

A jogállam Magyarországon nem 1990-ben kezdődött, az ezeréves magyar állam az adott kor színvonalán mindig jogállam volt – hangoztatta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Szuverenitás az európai igazságügyi térségben című kétnapos nemzetközi konferencia megnyitóján, hétfőn Budapesten.


Fotó: Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke beszédet mond a Szuverenitás az európai igazságügyi térségben – Tapasztalatok, kihívások, inspiráció című kétnapos nemzetközi konferencia nyitónapján az Igazságügyi Palotában 2019. április 8-án. MTI/Balogh Zoltán

Magyarország ezeréves jogállamiságáról tanúskodnak a többi közt Szent István intelmei, az Aranybulla, Werbőczy Tripartituma vagy éppen a százötven éve elfogadott, 1869. évi IV. törvény a bírói függetlenségről. Az alaptörvény utalása a történelmi alkotmányra nem maradiság, üres frázis, hanem a szerves magyar fejlődés alkotmányos szintű elismerése – mondta Handó Tünde. 

Megjegyezte: a rendszerváltozás nagy reményeket és kihívásokat hozott, az euroatlanti csatlakozás során komoly elvárások fogalmazódtak meg a magyar jogrendszerrel szemben, az integráció azonban néhol félrecsúszott, a hangsúlyok nem a megfelelő helyre kerültek, olykor “szolgai jogátvétel” zajlott. Ez a jogalakító folyamat azonban nem zárult, nem is zárulhatott le a nemzetközi környezetben – fűzte hozzá. 

Az európai igazságügyi eredménytábla tárgyszerű mutatói szerint a magyar igazságszolgáltatás az élvonalba, illetve az uniós országok első harmadába tartozik – jelezte Handó Tünde.

Az OBH elnöke kiemelte: a puszta jogátültetés, “intézmény-transzplantáció” kudarcra van ítélve, ha idegen a nemzeti hagyományoktól, nem fogadja be a jogi intézményi környezet. A jelenlegi magyar igazgatási modell, a bírói önkormányzatiság és a miniszteri irányítás végpontjai között áll. Van-e ideális recept, tökéletes igazgatási modell? Aligha – jegyezte meg Handó Tünde.

Varga Zs. András alkotmánybíró előadásában azt hangsúlyozta: a történeti alkotmányban gyökeredző önazonosság védelme az állam kötelessége. Magyarország soha nem tagadta meg, hogy azonos a Szent István által ezer éve megalapított állammal. Ennek az önazonosságnak a lényege, hogy nemcsak univerzális értékek vannak benne. 

Ez az ország mindig ragaszkodott az Aranybullában, a Tripartitumban, az 1848-as törvényekben és másutt megfogalmazott történelmi vívmányaihoz, és ahhoz, hogy alkotmányosan kormányozzák – hangoztatta. 

Az Európai Unió univerzális értékeit védi az Európai Bíróság, az egyes országok alkotmányos identitását alkotó értékeket pedig a tagállami bíróságok, alkotmánybíróságok. Ha ésszerű kétely merül fel a tekintetben, hogy egy hatáskört átadott-e az állam az EU-nak, akkor azt úgy kell értelmezni, hogy a nemzeti szuverenitás része maradt – mutatott rá az alkotmánybíró.

Forrás: MTI

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Új vadfajjal bővült a vadászható vadfajok listája

    Az október 27-ei Magyar Közlöny 231. számában megjelent az egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 52/2020. (X. 27.) AM rendelet. A Vadászati törvény módosuló végrehajtási rendelete alapján változott a vadászható vadfajok listája és egyes vadfajoknál a vadászati idény is.

  • Biokivit tesztelnek

    Az ausztriai Marchfeldben működő Böchzelt gazdaságban kilenc évvel ezelőtt kezdtek biokivit termeszteni, és jelenleg minikivi termesztését tesztelik. A tavaszi kései fagy a biogazdaságot is érintette, erősítette meg Andreas Böchzelt, a gazdaság vezetője, szerinte emiatt idén valamivel kevesebb lesz a szüretelhető mennyiség.

  • Minimálbér-emelés: a Liga elnöke az eddigi legnehezebb tárgyalássorozatra számít

    Megkezdődtek a jövő évi minimálbérekkel kapcsolatos egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán.

Címkék

Legtöbbet megtekintett