Keressen minket

Hírek

Kihirdették a Közlekedési Múzeum új épületének tervezésére kiírt nemzetközi pályázat eredményét

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Az amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda tervei alapján készülhet majd el aKözlekedési Múzeumúj épülete Budapesten.


Fotó:AKözlekedési Múzeumúj épületének tervezésére kiírt nemzetközi tervpályázat győztesének, az amerikai Diller Scofidio + Renfro építészirodának a látványterve az eredményhirdetés napján, 2019. február 28-án. A múzeum a kőbányai volt Északi Járműjavítóban épül meg. MTI

AKözlekedési Múzeumúj helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki csütörtökön az intézmény által kiírt nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét.

A tervpályázatra tizenhárom magyar és külföldi építésziroda adott be pályaműveket, és az első díjat a világhírű Diller Scofidio + Renfro építésziroda “komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó” terve nyerte el. Az építésziroda ezzel megszerezte a lehetőséget aKözlekedési Múzeumúj épületegyüttese és az azt körülvevő park tervezésére.

Tarlós István főpolgármester az eredményhirdetést megelőzően emlékeztetett arra, hogy a kormány döntése értelmében aKözlekedési Múzeumrégi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számítóKözlekedési Múzeumúj épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre.

A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. Ez a két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti, korábban alulhasznosított átmeneti zóna városszerkezeti pozícióját – mondta a főpolgármester.

Kijelentette: “ezzel a rendhagyó beruházással a jelenlegi rozsdaövezet az új tartalmaknak, a minőségi építészeti és tájépítészeti megoldásoknak, és a közlekedési fejlesztéseknek köszönhetően néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át.”

A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi – hangsúlyozta Tarlós István, hozzátéve, hogy ez a pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását.

Mint mondta, a tervpályázat eredményhirdetése szemlélteti, hogy a múlt eredményeire építve a jövő az értékteremtésről szól, és ez Budapest számára a fejlődés egy újabb szintjét jelenti.

Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki ésKözlekedési Múzeumfőigazgatója elmondta, hogy olyan múzeumot szeretnének, amely a világ legjobb, ilyen típusú múzeumaival összemérhető élményt kínál a látogatóknak, képes a mérnöki örökség kutatására, megőrzésére, valamint a programoknak köszönhetően találkozóhelyként is szolgál majd.

Kiemelte, a több mint száz éves múzeumnak óriási gyűjteménye van, és csak a kiállításon 619 nagyjárművet szeretnének majd elhelyezni.
Most kezdődik el a részletes tervezés. “Több évre vagyunk még attól, hogy (…) ezt a múzeumot meg lehessen nyitni”- fogalmazott Vitézy Dávid.

Bejelentette: a tervpályázaton második helyezett lett a Reichen et Robert & Associés / Ralph Appelbaum Associates / PLANT Atelier Kis Péter konzorcium pályaműve. A harmadik díjat az Építész Stúdió Kft. terve nyerte.

A gmp International GmbH, valamint a Foster & Partners + CÉH pályaművei megvételt nyertek.

A nyertesnek járó díjat Tarlós István adta át.

Kristin Feireiss építészeti és dizájnkurátor, a pályaműveket értékelő bizottság tagja kiemelte, hogy nagyon magas színvonalú tervpályázatokat adtak be, és alapvető cél volt, hogy a múzeum épülete és környezete a kerület és az egész város fejlődésének előmozdítója legyen. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is – jegyezte meg.

Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt.

A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, “bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett”. Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely “elképesztő, lélegzetelállító hely lesz” – jelentette ki.

A nyertes pályaművet megalkotó Diller Scofidio + Renfro építésziroda részéről Charles Renfro építész kiemelte: aKözlekedési Múzeum, amely az emberi fejlődést mutatja be, arra hivatott, hogy egyszerre szórakoztasson, bemutassa a múltat és kitekintsen a jövőbe.

A múzeum sajtóanyaga szerint a világhírű amerikai tervezőiroda a terület ipari örökségét tiszteletben tartó, a MÁV korábbi Dízelcsarnokának megőrzését és múzeumként való újjászületését biztosító, az egykori járműjavító épületét új kiállítóterekkel kibővítő, izgalmas, kortárs tervet nyújtott be.

A nyertes pályamű a Dízelcsarnokot új épülettel egészíti ki, amely befelé áthatja a csarnok tereit, illetve egy szinte lebegő tető alatt új múzeumi kiállítóhelyet és többszintes városi közteret hoz létre. A régi csarnokhoz csatlakozó épületszárny mintegy kihúzott fiókként enged betekintést a múzeum belsejébe, és a látogatókat bevonzza a Kőbányai út és a Könyves Kálmán körút kereszteződése felől.

A kialakított közterületek karakteres, vonzó környezetet teremtenek az intézmény látogatóin túl a járókelők számára is. Az új épületrész a meglévő ipari örökségi értékeket engedi érvényesülni, megőrzi és újrahasznosítja a csarnok karakteres belső tereit, valamint legfelső szintje remek kilátást nyújt a területre és az egész környező városrészre.

Forrás: MTI

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Az integráció nem a vitákról szól

    Hatalmas erőfeszítéseket tesz az Európai Unió a leszakadó országok gazdasági felzárkóztatásáért, a közös gazdasági erőt biztosító integráció elmélyítéséért, és még sok tennivaló van ennek érdekében. Erőfeszítések ide vagy oda, az biztos, hogy a COVID után gazdasági értelemben is más lesz a világ.

  • Gyógynövények - Nem is gondolnánk…

    A világon rengeteg, megközelítőleg 12 000 gyógynövényfaj él, ebből hazánkban 300-350-et használtak kisebb-nagyobb jelentőséggel történelmünk során. Jól látszik, hogy a körülbelül 30 gyakori, közismert gyógynövényen túl még sok olyan növény él hazánkban, amelyek valamilyen gyógyhatással, vagy kedvező élettani hatással rendelkeznek. Néhány meglepő képviselőjüket mutatjuk be.

  • A tehenész-gumicsizma már a múlté

    Egy pályakezdő agrármérnöknek hatalmas megpróbáltatás a semmiből felépíteni egy vállalkozást, ugyanakkor nem is lehetetlen. Hogy megvalósuljon, folyamatos tapasztalatszerzésre van szükség: meg kell ismerni a szakma legalját, a kétkezi munkát, az alkalmazottak gondolkodásmódját, az állatok életét, és ezekből építkezve létrehozni a vállalkozást, máskülönben a cég ingatag alapokon nyugszik.

Címkék

Legtöbbet megtekintett