Keressen minket

Hírek

Leszállt a Hold “másik oldalán” a Csang’o-4 kínai űrszonda

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Leszállt a Hold Földről nem látható túloldalán a Csang’o-4 kínai űrszonda, elsőként a világűr kutatásának történetében – jelentette be csütörtökön a kínai űrkutatási hivatal. A landolás teljesen automatikusan zajlott, minden földi irányítás nélkül, és az űrszondával kapcsolatban álló műhold képeket küldött a holdraszállás folyamatáról.

Leszállt a Hold Földről nem látható túloldalán a Csang’o-4 kínai űrszonda, elsőként a világűr kutatásának történetében – jelentette be csütörtökön a kínai űrkutatási hivatal. A landolás teljesen automatikusan zajlott, minden földi irányítás nélkül, és az űrszondával kapcsolatban álló műhold képeket küldött a holdraszállás folyamatáról.

A Kínából december 8-án útnak indított űrszonda közép-európai idő szerint hajnali 3 óra 26 perckor landolt, és már továbbította az első jeleket a kapcsolattartását biztosító, júniusban pályára állított Csüecsiao (Szarka-híd) műhold segítségével – adta hírül a CCTV kínai központi televízió. A Csang’o-4 egy leszállóegységből és egy holdjáróból áll. Az űrszonda landolása 12 percig tartott. A művelet nehézségét az adta, hogy míg a korábbi kínai űrszonda, a Csang’o-3 a Hold Föld felé eső oldalára, a Sinus Iridum vagy más néven a Szivárvány-öböl síkságára érkezett, a Csang’o-4 a Hold sötét oldalán, a 10 kilométer magas hegyekkel övezett, Tódor Kármán magyar-amerikai fizikus, repülőmérnök nevét viselő Von Kármán-kráterben landolt.

Vu Vej-zsen, a kínai Hold-program főtervezője arról is beszámolt, hogy a Csang’o-3 parabolikus görbét írt le a holdraszálláskor, de a Csang’o-4 szinte teljesen függőlegesen ereszkedett le. A tudós hangsúlyozta, hogy ez magas kockázatú, nagyon bonyolult művelet volt, amelyet igen rövid idő alatt kellett végrehajtani. A landolás teljesen automatikusan zajlott, minden földi irányítás nélkül, és az űrszondával kapcsolatban álló műhold képeket küldött a holdraszállás folyamatáról.

Azért választottuk a függőleges leszállást, hogy a környező hegyek ne befolyásolják a repülési pályát

-magyarázta Csang Ho, a Csang’o-4 űrszondaprogram igazgatója, a Kínai Űrtechnológiai Akadémia tudósa.

A landolási folyamat kezdetén a szonda egy motorja az egység másodpercenkénti 1,7 kilométeres sebességét csaknem nullára csökkentette, majd a szonda vertikálisan süllyedve érte el a Hold felszínét

-mondta el Li Fej, az űrszonda egyik tervezője.

A szonda már két kilométerre a Hold felszínétől is képeket készített, hogy az alatta lévő nagyobb akadályokat, sziklákat, krátereket azonosítsa, száz méterre a felszíntől lebegve pedig a kisebb felszíni formákat és a felszín lejtését mérte fel. A számítások elvégzésével megtalálta a legbiztonságosabb helyet a landolásra, és folytatta az ereszkedést.

Két méterre a felszíntől a motorja leállt, és az űrszonda négy lábra érkezve csillapította a landolás okozta ütődést

-ismertette Vu Hszüe-jing, a szonda főtervező-helyettese.

Egy, a Hszinhua kínai állami hírügynökség által közzétett fotón, amelyet a Csang’o-4 közép-európai idő szerint 4 óra 40 perckor készített, egy kis kráter és egy kietlen táj látszik, amelyet szemlátomást a szondáról érkező fény világít meg. A Csang’o-4 tudományos feladata többrétű lesz, segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek majd, vizsgálni fogják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat – közölte a decemberi felbocsátáskor a Kínai Nemzeti Űrügynökség.

A projektben kieli kutatók is részt vesznek, akik Lunar Lander Neutron Dosimetry (LND) nevű mérőműszerükkel a neutronsugárzást vizsgálják. A sugárzásnak való kitettség ugyanis a legnagyobb ellenőrizetlen rizikó az asztronauták részvételével zajló missziók esetében

-mondta el Robert Wimmer-Schweingruber, a Kieli Egyetem munkatársa, a német csoport vezetője. A szakértő szerint céljuk annak kitalálása, lehetséges-e a Holdon védett menedékek kialakítása az asztronauták számára, lehetnek ezek barlangok vagy lávaüregek. Az egymillió eurós projektet a Német Légi és Űrrepülési Központ (DLR), valamint a német gazdasági minisztérium finanszírozza.

A Hold sötét oldalára történő leszállás fő kihívása a Földdel való kommunikáció, mert oda nem jutnak el a rádióhullámok a Földről. Kína májusban küldte fel a Csüecsiao kommunikációs műholdat, amelynek közvetítésével a Csang’o-4 haza tudja küldeni az információkat. A kínai holdkutatási program nemzetközi együttműködésben valósul meg. A misszió négy tudományos programjának műszereit holland, német, svéd és szaúd-arábiai kutatók fejlesztették. A tervek szerint Kína jövőre indítja útnak a Holdra a Csang’o-5 űrszondát, amely majd a Holdról vett mintákkal tér haza küldetéséből.

A kínai Hold-program Csang’o kínai istennőről kapta a nevét, aki az ősi legenda szerint évezredekig élt a Holdon.

Forrás/fotó: MTI

PestiSrácok

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Az étkezési búza ármetamorfózisa

    Tavaly óta rebesgették, januárban megtörtént. Az étkezési búzából készülő liszt árának az emeléséről van szó, amit az alapanyag drágulásával indokolnak. Korábban is megkísérelték már, de a pékek ellenállásán mindig megbukott az akció.

  • Javuló növényvédelmi kilátások

    A hét végi erős hideghullám növényvédelmi szempontból nagyon jól jött, de csak pár napig tartott. Keddtől intenzív felmelegedés zajlik: újra tíz fok fölötti maximumok jellemzőek az országban, ez a túl enyhe idő azonban a növényi kultúráknak nem kedvező. A jövő hétre állhat vissza a hőmérséklet a télies szintre.

  • Új gazdálkodási környezet: támogatás, adózás, kockázatkezelés

    Több ezer milliárd forintnyi uniós forrás, kedvezőbb adózási feltételek és csökkenő adminisztrációs terhek, valamint új kockázatkezelési rendszer is segíti a mezőgazdaság életét az elkövetkező években.

Címkék

Legtöbbet megtekintett