Keressen minket

Kultúra

Magyar “aranyásók” Kaliforniában – Kiállítás a Nemzeti Múzeumban

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Az 1849-es magyar emigránsok kaliforniai aranylázban játszott szerepét vizsgálja a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Kalifornia aranya – Magyar “aranyásók” a Vadnyugaton címmel pénteken nyílt kamara-kiállítása.


Fotó:Korabeli fénykép a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Kalifornia aranya – Magyar “aranyásók” a Vadnyugaton című kamaratárlatának megnyitóján 2019. március 8-án. A kiállítás az 1849-es magyar emigránsok kaliforniai aranylázban játszott szerepét vizsgálja. MTI/Mohai Balázs

Kaliforniában az első aranyrögöket 1848 januárjában találták meg, ez után néhány éven belül százezrek érkeztek a világ minden tájáról az ekkor még fejletlen, vad vidékre; köztük mintegy féltucatnyi ’48-as magyar honvédtiszt is – idézte fel a kiállítás pénteki megnyitóján az MNM főigazgatója.

Varga Benedek hangsúlyozta: a Kaliforniába érkezett magyarok nem egyszerű aranyásónak álltak; noha szinte nincstelenül kezdték, rövidesen azon kevesek közé tartoztak, akik valóban meg tudtak gazdagodni az aranylázból.

Tóth Csaba kurátor hozzátette: czegei Wass Sámuel gróf, Molitor Ágoston és társaik képzettségüknek és rátermettségüknek köszönhetően mindannyian megtalálták a szerencséjüket, és bankot, aranyfinomítót, sőt pénzverdét alapítottak.

A kimosott aranyrögöket nyers állapotukban ugyanis nehezebb volt értékesíteni, azokból aranyfinomítók állították elő a tiszta nemesfémet. Míg azonban a vetélytársak akár nyolcnapos határidővel dolgoztak, Wass Sámuelék ügyfelei már két nap után megkapták az aranyukat.

Pénzhez jutni azonban így is nehéz volt, hiszen ekkor a legközelebbi állami pénzverde a San Franciscótól 4500 kilométerre található Philadelphiában működött. Ezért volt szükség az 1850-es években magánpénzverdék elindítására; ezek közül pedig a Wass, Molitor and Co. volt az egyik legsikeresebb – fejtette ki Tóth Csaba.

A látogatók a Wass-féle pénzverde érmeritkaságain, Wass Sámuel autográf levelén, valamintaranyásókés a korabeli Kalifornia fotóin keresztül fedezhetik fel a ’48-as magyar emigránsok történetét a kiállítás május 28-i zárásáig.

Forrás: MTI

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Földimogyoró – hazai nemesítésből

    A földimogyoró termesztése új korszakot nyithat a hazai mezőgazdaságban. Homokos területeken már sikerrel vizsgázott a növény, 2 tonnás hektáronkénti terméssel számolnak a zákányszéki gazdák. A Balla Zoltán által nemesített földimogyorók 2021-ben államilag elismert fajtává válhatnak.

  • Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

    A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

  • Az e-tejkereskedelem trónjára tör az Arla Európában

    Az Arla célja, hogy a tejágazat e-kereskedelmi vezetője legyen Európában. Terveik szerint a következő öt évben megdupláznák eladásaikat az online platformon keresztül, mely 600 millió eurót jelentene. Dániában, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Belgiumban, Luxemburgban és Hollandiában 9700 tejtermelő közös tulajdonosa az Arla-nak.

Címkék

Legtöbbet megtekintett