Keressen minket

Hírek

Nagy István: a magyar mezőgazdaságot a Hortobágyon alapozták meg őseink

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Gulyások a Szent György-napi kihajtási ünnepen, a Hortobágyon 2019. április 27-én. MTI/Vajda János

A mai magyar állattenyésztést, a mezőgazdaságot őseink kitartó, szorgalmas munkájukkal a Hortobágyon alapozták meg, az innen fejlődésnek indult értékeinkre büszkék vagyunk – mondta az agrárminiszter a szombati Szent György-napi kihajtási ünnepségen. 

Nagy István hangsúlyozta: fontos, hogy megmaradjanak a Hortobágyon honos fajták, a gének, mert “ezek jelképeznek bennünket, és mutatják meg azokat az állomásokat, amelyeken keresztül fejlődött korszakról korszakra a magyar agrárium”.

Emlékeztetett: a hortobágyi puszta idén húsz éve lett a világörökség része, és “büszkék lehetünk arra, hogy mások is értéknek tekintik azt, amit létrehoztak itt eleink”. Az agrárminiszter szerint mindaz, ami a Hortobágyon látható, a magyar kultúra része, egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan alap, amelyre a “jövőnk is épülhet”.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára az MTI-nek elmondta: 2020 szeptemberéig 3 milliárd forintos fejlesztés valósul meg a Hortobágyon. A beruházás keretében felújítják a pusztai állatparkot, a Mátai ménes területén lovasparkot és parkolókat építenek, megújul a Pásztormúzeum és Hortobágy község főtere is.

Az esős idő ellenére sokan látogattak ki a hortobágyi kilenclyukú hídhoz, hogy szemtanúi lehessenek a puszta tavasznyitó eseményének, amelyen a kihajtási ünnep mellett kézműves vásárral, és Világörökségünk, a puszta napja elnevezésű rendezvénnyel is várták az érdeklődőket. A program idei díszvendége, a szintén világörökségi helyszín, a Fertő-táj volt.

A gazdag állattartó tradíciókkal rendelkező Hortobágyon kiemelkedően fontos a Szent György-napi kihajtási ünnep, ahol a pásztorokkal és állatokkal is megismerkedhetnek az érdeklődők. A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét mindig is Szent György napjától, április 24-étől számította. Az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében az időjárástól és a legelők állapotától függően ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről, ekkor történt a pásztorok, béresek fogadása vagy a juhbemérés is.

A hagyományokhoz hűen a kilenclyukú hídon áthajtották a jószágokat, átvonultak a csergető csikósok, a híres pusztaötös, miközben a híd lábánál legelészett az impozáns szürkemarha gulya. A puszta napján a híres hortobágyi csárdában hamisítatlan pusztai ételeket – szürke marhából, rackajuhból, házi bivalyból készült fogásokat – kínáltak a vendégeknek. Sokakat vonzott a vásártéri kézműves forgatag, ahol egyebek mellett bioételekkel, bioborokkal, kézműves termékekkel és színes programokkal várták a látogatókat.

Medgyesi Gergely Árpád, a nemzeti park területén természetvédelmi fenntartási feladatokat ellátó Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője az MTI-nek elmondta: a hortobágyi pusztán idén 1050 magyar szürke szarvasmarha tehén, 80 nóniusz kanca, mintegy 200 bivalytehén és 1300 racka anyajuh legel.

Forrás: MTI

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Így fakasztanak vizet a levegőből Etiópiában: egy fügefa féle adta az ötletet

    Tiszta ivóvíz a levegő tavaiból… A tiszta víz hiányának problémája világszerte több mint egy milliárd embert érint. De vizet nem csak a földből nyerhetünk, a légkör mindenhol adott és tartalmazza a víz elképzelhető legtisztább formáját. Ebből kifolyólag lehetővé válik, hogy egy ügyes szerkezettel ivóvízhez jussunk még a legaszályosabb, legszárazabb helyeken is.

  • Bronzérmet hozott az áltejcsokoládé a szegedi egyetemistának

    Kókuszos-rizses, mandulás és kesudiós „tejpor” volt az alapanyaga annak a csokoládénak, amelyet Csatári Enikő, a SZTE hallgatója készített a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Harmadik lett. Tejcsokoládénak csak azért nem nevezhetjük, mert nem állati eredetű tejszármazék van benne.

  • Nemzetiségek találkoztak a szarvasi aratónapon

    Szarvas-Ezüstszőlőben megrendezték a XXIV. Kárpát-medencei Nemzetiségi Napok és Aratónapot. A Magyarok Kenyere 15 millió búzaszem gyűjtésének, a Kárpát-medencei nemzetiségek találkozójának és a Békés Megyei Gazdakörök Szövetsége éves közgyűlésének is otthont adott a rendezvény.

Címkék

Legtöbbet megtekintett