Keressen minket

Hírek

Nagycsütörtökkel elkezdődött a szent háromnap

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (k) a nagycsütörtöki főpapi olajszentelési szentmise kezdete előtt a budapesti Szent István-bazilika felújított sekrestyéjében 2019. április 18-án. A szertartás alkalmával újítja meg az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papsága papi ígéretét. MTI/Balogh Zoltán

Nagycsütörtökkel elkezdődött a húsvéti szent háromnap, az egyházi év legfontosabb időszaka. Délelőtt a püspöki székhelyeken országszerte megtartották a krizmaszentelési misét, amelyen a főpásztorok megszentelték a szentségek kiszolgáltatásához használt olajokat. 

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a budapesti Szent István-bazilikában mutatott be ünnepi szentmisét, amelyen koncelebrált Michael August Blume apostoli nuncius, a főegyházmegye segédpüspökei, valamint teljes papsága. 

Arra emlékezve, hogy Jézus a nagycsütörtöki utolsó vacsorán alapította a papságot, a szertartáson részt vevő mintegy kétszáz pap megújította papi fogadalmait. 

A bíboros homíliájában arról beszélt, hogy az egyház egyik legrégibb szertartása az olajszentelés. Az olajjal “felkenés a lélek különleges ajándékát vagy akár magát a Szentlelket közvetíti”.

Kitért arra: a püspökökről és a diakónusokról már nagyon korán úgy tartották, hogy ők látják el a próféták és a tanítók szolgálatát. A mai világban azonban nem könnyű prófétának lenni. Csökken az emberek érdeklődése az egyház iránt, “szétszórtság vesz minket körül”, és sokszor “magunkban is küzdenünk kell a lelkesedésért”. 

“És mégis, Krisztus erejére, világosságára a világnak ma talán jobban szüksége van, mint bármikor” – fogalmazott.

“Prófétai küldetésünk elsősorban azt kívánja, hogy tanúságot tegyünk hitünk alapvető igazságairól, ennek alapján pedig “rátalálhatunk a helyes cselekvés útjára” – tette hozzá Erdő Péter. 

Nagycsütörtökön este az utolsó vacsorát idézik fel a katolikus templomokban. A szentmise elején a hívek Krisztust dicsőítik. Az orgona, a templomok csengői és harangjai ez után elhallgatnak, és csak a nagyszombat esti, húsvéti feltámadási szertartáson szólalnak meg újra. A néphagyomány úgy tartja, hogy ilyenkor a harangok “Rómába mennek”. A nagycsütörtöki szertartás része a lábmosás, amellyel Krisztus tettére emlékeznek, aki az utolsó vacsorán szeretetének jeléül megmosta tizenkét tanítványának a lábát. 

Krisztus ruháitól való megfosztását jelképezi a szentmise végén az úgynevezett oltárfosztás, amikor minden díszt eltávolítanak az oltárról, az oltáriszentséget pedig a pap egy külön erre a célra kialakított kápolnába viszi. A mise végén a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoznak a templomból. Ettől kezdve húsvétig, a feltámadás ünnepéig az egyház nem mutat be szentmisét.

Forrás: MTI

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Együttműködés az állatorvosképzésben

    Lázár János, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság állami feladatainak ellátását felügyelő kormánybiztos és Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora együttműködési megállapodást írt alá, amelynek keretében harmadéves állatorvostan-hallgatók hetesi szolgálaton vesznek részt Mezőhegyesen.

  • Kertészetekben nélkülözhetetlen: a tőzeg kitermelése és felhasználása fenntarthatóan

    A legtöbb cserepes növény közegének fő alkotóeleme a tőzeg. Kitermelésének környezeti hatása az alkalmazott gyakorlattól függ.

  • Bayer innovációk

    Mezőgazdász körökben aligha kell bemutatni a Bayer portfólióját. A Dekalb hibridek kiváló aszálytűrésükkel, gyors vízleadó képességükkel és kiemelkedő terméspotenciálukkal váltak népszerűvé. A Bayer növényvédelmi megoldásokat, az innovatív növényvédő szerek, a kiváló hatékonyság és ezáltal termésbiztonság jellemzi.

Címkék

Legtöbbet megtekintett