Keressen minket

Hírek

Nemzetközi piacra juthat a Miskolci Egyetem részvételével fejlesztett vízi robot

Avatar

Közzétéve

Dátum:

A Miskolci Egyetem vezette nemzetközi csapat által fejlesztett UX-1A nevű búvárrobot bemutató merülése a budapesti Molnár János-barlangban 2019. július 3-án. Az uniós támogatású Horizont 2020-as UNEXMIN (Underwater Explorer for flooded Mines) projektben épített robot a rajta elhelyezett műszerekkel geológiai adatokat szolgáltat vízzel telt föld alatti járatokból. Fotó: MTI/Mohai Balázs

Külföldi piacokra is eljuthat az a víz alatti robot, amelyet a Miskolci Egyetem vezetésével nemzetközi csapat fejlesztett az uniós támogatású, Horizont 2020-as UNEXMIN (Underwater Explorer for flooded Mines) projekt keretében.

Zajzon Norbert, a Miskolci Egyetem docense a projekt budapesti bemutatóján szerdán ismertette, hogy a szerkezet a rajta elhelyezett műszerekkel geológiai adatokat szolgáltat vízzel telt föld alatti járatokból.

A projektvezető a fejlesztést Európa nyersanyagigényével indokolta. Kifejtette, hogy a kontinens a szükségleteinek mindössze 4 százalékát fedezi saját ásványkincseiből, miközben 30 ezer elhagyott bányája van. A kitermelés  rendszerint nem a lelőhelyek kimerülése, hanem a gazdaságtalan kitermelés miatt áll le, ám a nyersanyagok drágulása és a technológia fejlődése akár több száz éves szünet után is indokolttá teheti a bányaművelést. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a régi, vízzel telt vájatok felkutatása veszélyes, emberi merülésre nem ajánlott, csak robotokkal kutatható.

A fejlesztés alapötlete a projektet vezető Miskolci Egyetemen született, rajtuk kívül a finnországi Tampere és a spanyol főváros műszaki egyetemei, a portói egyetem és egy kutatóintézet közös társasága, valamint a fejlesztéstől a piacra vezetésig terjedő feladatokat végző cégek vesznek részt. A 4,87 millió euró (több mint másfél milliárd forint) keretösszegű projekt három és fél éve kezdődött, és idén októberben zárul.

A projektben vállalt 3 működő prototípusból kettő már elkészült, a tesztelés tavaly áprilisban kezdődött. A finnországi, angliai, szlovéniai és portugáliai merülések után a robotok szerdán a budapesti Molnár János barlangban kerültek vízbe.

Zajzon Norbert a sajtótájékoztatón elmondta, hogy méretüknél fogva a szerkezetek a középkorból megmaradt, kézzel vájt járatokba is behatolhatnak. Hozzátette, hogy a miniatürizálás a projekt egyik legnagyobb kihívása volt a kommunikáció mellett. Utóbbi azért jelentett nehézséget, mert a víz alatt a GPS nem működik.

A robot 500 méteres mélységig tud merülni és 5 órán át tud a víz alatt maradni. Szonárjainak köszönhetően zavaros vízben is merülhet, eszközei egyedi igényeknek megfelelően speciális bányászati vagy vízügyi feladatokra alakíthatók. A robot óránként 1 terabájtnyi, jó minőségű és sokoldalúan használható adatot képes gyártani, ezért hatékonyabb, mint az eddig használt merülő szerkezetek.

A projektvezető közölte, hogy budapesti bejegyzéssel a technológia hasznosítására céget is alapítottak, és partnervállalatok csatlakozását várják. A társaságban a Miskolci Egyetem résztulajdonosként vesz részt. Érdeklődők Európa több országából is érkeztek már, az első megbízás a kárpátaljai Aknaszlatináról jöhet. A település sóbányáját a beomlás fenyegeti, sikeres közbeszerzés esetén a robotok egy év múlva ott állhatnak először munkába.

Zajzon Norbert hozzátette, hogy a cég szolgáltatást értékesítene, mivel a robot előállítása darabonként csaknem félmillió euróba kerül, ráadásul a működtetése és az adatfeldolgozás is bonyolult, de van olyan biztosítótársaság, amely nagyobb tételben saját robotokat is rendelhet.

A projektvezető közölte azt is, hogy a fejlesztésre és a piacra vezetésre a Miskolci Egyetem a partnereivel az European Institute of Innovation and Technology (EIT) keretéből újabb 3 éves támogatáshoz fog jutni. A további fejlesztés stabilizálhatja a technológiát és nagyobb távolságokra is eljuttathatja a szerkezetet optikai kábeles összeköttetés nélkül. Egyes eszközei vagy szoftverrészei pedig később űrkutatási feladatokban vehetnek részt – tette hozzá Zajzon Norbert.

Az Unexmin a Horizont 2020 keretében jöhetett létre. Utóbbi az EU kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját 2014-2020 között meghatározó program, 79 milliárd eurós keretösszegéből kiválósági alapon, nemzetközi versenyben nyerhető támogatás. A sikeres pályázatból versenyképes fejlesztések, értékesíthető termékek és szolgáltatások születhetnek, a Horizont 2020 ezért az innovációs lánc egészére kiterjed a kutatásoktól a piacra juttatásig. A program az egészségügytől és a demográfiától az élelmezésbiztonságon, az energia és erőforrások biztosításán át az éghajlatváltozásig vagy a környezetvédelemig terjedő kihívásokra keresi a megoldásokat.

Forrás: MTI

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • A legújabb tárolási módszerek

    A koronavírus-járvány miatt fölértékelődött az élelmiszerbiztonság, aminek egyik fontos tényezője a megfelelő tárolás. Számos módszert dolgoztak ki a gyümölcsök minél hosszabb eltartására, a szabályozott légterű hűtőtárolás az 1950-es évek óta bevált gyakorlat.

  • Még a hollandokat is megelőzik: a legjobb finn termelők 200 kilónál is több uborkát szednek

    Meglepetéssel olvasták a finn kígyóuborka-termesztők, hogy a FAO statisztikája szerint a kígyóuborkát termesztő országok termésátlag szerinti rangsorát Hollandia vezeti négyzetméterenként 68,38 kilogrammal. Finnországban ugyanis nem ritka az éves 200 kilogrammos hozam, így 2019-ben 93,8 kilogramm volt az országos termésátlag, tavaly pedig valószínűleg meghaladta a 100 kilogrammot.

  • Intelligens metszőrobot

    A szórványgyümölcsösök Közép-Európában a fajokban leggazdagabb biotópok közé tartoznak. Az állományok nagy részét azonban a pusztulás fenyegeti, mivel az idős, beteg fák fenntartása épp hogy gazdaságos, a gyümölcsösök túlnyomó többségét nem, vagy nem megfelelően ápolják. Ennek eredményeképpen a fák megbetegszenek, elpusztulnak.

Címkék

Legtöbbet megtekintett