Keressen minket

Hírek

Népirtásból jégkorszak

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Annyi ember halálát okozta Amerika gyarmatosítása a XV. század végén, hogy megváltozott a klíma. Az európaiak letelepedése után hatalmas kiterjedésű mezőgazdasági területek maradtak műveletlenül, amit visszahódítottak a gyorsan növő fák és más növények. A növényzet elegendő mennyiségű szén-dioxidot vont ki a légkörből, hogy végül a globális hőmérséklet lehűlését okozta – olvasható a University College London (UCL) tudósainak tanulmányában.

Annyi ember halálát okozta Amerika gyarmatosítása a XV. század végén, hogy megváltozott a klíma. Az európaiak letelepedése után hatalmas kiterjedésű mezőgazdasági területek maradtak műveletlenül, amit visszahódítottak a gyorsan növő fák és más növények. A növényzet elegendő mennyiségű szén-dioxidot vont ki a légkörből, hogy végül a globális hőmérséklet lehűlését okozta – olvasható a University College London (UCL) tudósainak tanulmányában.


Az 1600-as évek derekán a Temze is rendszeresen befagyott

A lehűlés – amelyet kis jégkorszakként emlegetnek – Európára olyan kemény teleket hozott, hogy London folyója, a Temze is rendszeresen befagyott. „Az amerikai őslakosok legyilkolása miatt a földek műveletlenül maradtak, a területek elvadulása pedig mind a légköri szén-dioxid mennyiségére, mind a Föld felszíni hőmérsékletére hatással volt” – írta Robert Koch és kollégái a Quaternary Science Reviews című tudományos lapban.

A kutatócsoport minden fellelhető adatot elemzett a Kolumbusz előtti Amerika népességéről. Majd megvizsgálták, hogy változtak a számok a hódítást követő évtizedekben, amikor a behurcolt, addig ismeretlen betegségek miatt járványok törtek ki, pusztított a rabszolgaság és a háborúk, civilizációk omlottak össze. Az UCL kutatóinak becslése szerint a kontinensen 60 millió ember élt a XV. század végén, a Föld népességének nagyjából 10 százaléka, számuk száz év alatt 5-6 millióra zuhanhatott.

A földterület nagyságát 56 ezer négyzetkilométerre becsülték, ez nagyjából egy mai franciaországnyi terület. A visszatérő szavannák és erdők olyan mennyiségű szén-dioxidot vonhattak ki a légkörből, hogy koncentrációja 7–10 ppm-mel (milliomod térfogatrész) csökkenhetett.

„Ma nagyjából évente 3 ppm szén-dioxidot bocsátunk ki, tehát hatalmas mennyiségű gázt szívhattak magukba a visszatérő növények. A XV–XVI. század jelentős lehűlést hozott, ezt hívjuk kis jégkorszaknak. Az az érdekes, hogy a természetes folyamatok önmagukban hoztak ugyan egy kis lehűlést, ám ennek kétszeresét okozta a népirtás generálta szén-dioxid-csökkenés” – mondta Mark Maslin, a tanulmány társszerzője.

Az Amerika gyarmatosítása alatt folyó szén-dioxid-csökkenést egyértelműen bizonyítják az antarktiszi kőzetminták. A buborékokban talált gáz atomösszetétele erősen arra utal, hogy a csökkenés a földműveléssel kapcsolatos folyamatok miatt mehetett végbe. Az UCL kutatóinak hipotézisét alátámasztják Amerika korom- és pollenüledékei is.

Forrás: Magyar Szó/MTI/BBC

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Hollandiában van a legtöbb vegetáriánus Európában

    Egyre népszerűbbek a húspótló készítmények világszerte, egy kutatás szerint a hollandok fogyasztják a legtöbb húspótlót Európában.

  • Életképes egyetemek, piacképes tudás: fókuszban a hallgatók

    Sokféle vélemény jelent meg a felsőoktatási modellváltásról, de azokat az összefüggéseket, amelyek rámutatnak, hogy nemcsak az egyetemek, hanem a hallgatók is profitálnak majd belőle, nem könnyű felismerni.

  • A jó takarmány titka

    2020 novemberében elkezdtek nőni a gabona- és kukoricaárak, és fél év múltán még mindig magasak, sokak szerint csillagászatian magasak – s ezzel persze a keveréktakarmány-árak is az egekben vannak. Azok a mezőgazdasági termelők, akik saját gazdaságuk állatainak termesztik a takarmánynövényeket, joggal gondolkodtak el.

Címkék

Legtöbbet megtekintett