Keressen minket

Kultúra

Olasz sajtó: nagy várakozás előzi meg a milánói Kurtág-premiert

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Kurtág György Fin de partie című, Samuel Beckett azonos című drámájából írt első operáját mutatja be csütörtök este a milánói Scala; nagy a várakozás a zenekritikusok körében – harangozta be az operaház világpremierjét a Corriere della Sera olasz napilap milánói kiadása.

Kurtág György Fin de partie című, Samuel Beckett azonos című drámájából írt első operáját mutatja be csütörtök este a milánói Scala; nagy a várakozás a zenekritikusok körében – harangozta be az operaház világpremierjét a Corriere della Sera olasz napilap milánói kiadása.


Fotó:Pexels

Olasz sajtóértesülések szerint a zenekritikusok a világ minden részéből Milánóba érkeztek, hogy lássák, /”milyen Beckett Kurtág szerint/”. A világhírű zeneszerző első operaművének ősbemutatójáról van szó, amelynek alapja Samuel Beckett A játszma vége című 1957-es darabja. A Scala a Fin de partie francia címmel mutatja be az eredetileg 1957-ben Párizsban színre vitt művet.

A legnagyobb példányszámú Corriere hangsúlyozta, hogy a 92 éves magyar zeneszerző a 20. század egyik jelképes darabjából írt operát. Pont abból a darabból, amely /”annyira megfélemlítette, mivel (Kurtág) tudatában volt annak, milyen veszélyekkel jár Beckett abszurdjának zenei átültetése, száraz szavaival, borzalmas csendjeivel/”.

A Scalában szintén most debütáló francia-libanoni rendező Pierre Audi úgy nyilatkozott, hogy több mint negyven rendezés után ezt érzi pályafutása talán legnehezebb és legmélyebb kihívásának. A milánói operaház színpadán /”fekete-fehér hangulattal/” viszi színre Kurtág Beckett-interpretációját. Markus Stenz német karmester, a holland rádió filharmonikus zenekarának vezető karmestere Kurtág György /”opus maximusának/” nevezte a zeneművet, amelyet a milánói operaház 80 fős zenekara kelt életre. A hangszerek között szerepel a cimbalom és a bajan orosz harmonika is.

A teljes Beckett-darab színpadra vitele több mint háromórás operát eredményezett volna: Kurtág hű maradt az eredetihez, ugyanakkor /”el is árulta/”, mivel csak az eredeti mű kulcsepizódjait, a teljes darab mintegy 56 százalékát használta fel az egyfelvonásos operaváltozathoz.

A La Stampa napilap megjegyezte, hogy a Kurtág-opera a Scala presztízsét növeli. A milánói operaház a Holland Nemzeti Operával koprodukcióban hozta létre az előadást. A világpremier díszlet- és jelmeztervezője az osztrák Christof Hetzer. A négy énekes szerepben Frode Olsen (Hamm), Leigh Melrose (Clov), Hilary Summers (Nell) és Leonardo Cortellazzi (Nagg) lép színpadra. A 92 éves zeneszerző korábban elmondta, hogy 1957-ben, néhány hónappal a premier után látta Beckett darabját Párizsban, és a színmű életre szóló hatással volt rá.

A magyarul Végjáték címen is ismert darab az abszurd színház egyik kulcsműve, amelyben Beckett a halál órájában széthulló emberi személyiség pusztulását ábrázolta egy sakkjátszma utolsó lépéseiként.

Kurtág György az operán Alexander Pereira felkérésére kezdett dolgozni 2010 körül, amikor Pereira még a Salzburgi Ünnepi Játékok intendánsa volt, majd később a milanói Scala intendánsa lett.

Az opera 20 órakor kezdődő ősbemutatóját a Rai-Radio 3 olasz közrádió-csatorna élőben sugározza. A darab november 25-ig látható a milánói operaházban.

Forrás: MTI

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Gombával a rák ellen

    Egy új tanulmány szerint napi 18 gramm gomba elfogyasztása csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát. Akik naponta megesznek két közepes méretű gombát, 45%-kal kisebb eséllyel lesznek rákos betegek, mint a gombát nem fogyasztók. Ez a Pennsylvaniai Egyetemen készült kutatás következtetése, amelyet az Advances in Nut­rition című cikkben publikáltak.

  • Mindig zsenge a karalábé

    Annak idején édesapámnak megengedték, hogy ne egye meg a karalábélevest, és gyerekkoromban én sem szerettem ezt a zöldséget. Azóta sok új fajta született, amelyek zsengék maradnak és kellemes ropogós állagúak, jóízűek, nyersen is jól fogyaszthatók. Érdemes a házikertben is termeszteni, május elejétől palántázható.

  • Hogyan segíthet a legeltető marhatartás a globális felmelegedés enyhítésében?

    Bizonyos elméletek szerint a szarvasmarhák szennyezik a légkört, mert emésztési folyamataik révén metánt bocsátanak ki. Azonban egy új megközelítés ezt az elméletet igyekszik megcáfolni, ugyanis a szarvasmarhák éppen, hogy segítenek a légköri széndioxid csökkentésében és a klímaváltozás enyhítésében.

Címkék

Legtöbbet megtekintett