Keressen minket

Kultúra

Oltalmat kérnek a Kovách-kastélynak

Avatar

Közzétéve

Dátum:

A regőceiGvozdeni most(Vashíd) Egyesület arra szólította föl a zombori városi közigazgatást, hogy tulajdonosként állítsa meg a helyi nemesi kastély további pusztulását. Az épület a település központjának legrégebbi épülete, korábban iskolaként működött, majd a mezőgazdasági szövetkezet irodahelyiségeinek adott otthont, a privatizációt követően folyamatosan megy tönkre a kastély épülete. A közeli játszótér miatt közveszélyesnek számít, és megsemmisülésével a falu jelentős lehetőségeket veszít.


Fotó:A regőcei Kovách-kastély (1801) Wikipédia

Regőce (Riđica) minden bizonnyal a hajdani Rég településről kaphatta elnevezését. A falu Zombortól 27, a magyar államhatártól pedig mindössze két kilométerre helyezkedik el. A középkorban annak a Czobor családnak a birtoka volt a terület, amelyről Zombort is elnevezték. A település 1801-ben került Horthi és rigyiczai Kovách Imre tulajdonába a rajta álló 165 jobbágytelekkel egyetemben. Akkoriban szinte kizárólag pravoszláv szerbek lakták, de a későbbi betelepítések során a magyarok és németek kerültek többségbe. A Kovách család 200 holdas szőlőültetvényt tartott fönn, itt volt a XIX. század derekáig Magyarország legnagyobb faiskolája, ráadásul szivargyár is működött a faluban. A szépen gyarapodó községek sorába tartozott, különösen a földbirtokos család gondos vezetése tette azzá. A családi birtokon 1806-ban emelt kastélyt a gazda, az építést egy bajai mesterre, a terebélyes angolpark megtervezését pedig egy cseh kertészre bízta.

A fényűző kúria vendége volt például Kossuth Lajos, a kalocsai érsek, Klobusiczky Péter, Károlyi István gróf és mások.

Az egyemeletes, későbarokk stílusban emelt kastély ugyanazokon a megpróbáltatásokon esett át, mint a környékbeli kúriák. Az angolparkból sportpálya lett, az épület a helyi iskola tulajdonába került, amely a nyolcvanas években szerződéssel használatra átadta a mezőgazdasági szövetkezetnek, azzal, hogy a szövetkezet cserébe két tantermet és iskolakonyhát épít. Ebből semmi se lett, közben a szövetkezet csődbe ment, és a kastély a csődtömeg részeként magánkézbe került, és a vásárló mezőgazdasági vállalat nevére telekkönyvezték Zomborban. A földterület azonban telekkönyvileg a szabadkai kataszteri községhez tartozik, és ezen a földterületen van az iskola által épített kézilabda-pálya. A kastély tulajdonjoga körötti viszály eljutott a legfelsőbb bíróságig, ahol az iskola javára született döntés, de a bonyolult viszonyok miatt az iskola nem érvényesítheti a határozat által ráruházott jogot. Az illetékes vagyonjogi ügyész legutóbb azt tanácsolta, hogy kezdjék elölről a pereskedést. A helyi közösség a kastély rossz állapota miatt vasrácsokat akart szerelni az ajtókra és ablakokra, de mivel nem tulajdonosa az épületnek, ezt nem tehette meg.

Öt évvel ezelőtt egyik reggelre leégett a kastély épülete. A helyi önkéntes és a zombori hivatásos tűzoltóknak köszönhetően csak az alsó szint, de a műemlék értékű, több mint kétszáz éves épület életveszélyessé vált. A kastélyban már régen kikapcsolták a villanyáramot, a helyiek szerint a katasztrófát az okozhatta, hogy valaki tüzet gyújtott az épületben. A tűzoltók gyors beavatkozásának köszönhetően menekültek meg a környező épületek.

Időközben azonban semmi se történt, azonkívül, hogy az egykori kúriából mindent kiloptak, tönkretettek, noha az épületnek a falu büszkeségének kellene lennie – erre figyelmeztet most a Gvozdeni most Egyesület, ami a falun átfolyó Kígyós-ér fölött átívelő tíz híd egyikéről választotta az elnevezését.

Forrás: Magyar Szó

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • A klímavészhelyzet kertjei

    Tervezői munkám, kertészkedésem közben szerzett tapasztalataim, a szakmai továbbképzések és beszélgetések lassacskán meggyőztek arról, hogy klímavészhelyzet küszöbén állunk. Nem mondhatom, hogy lelkileg könnyű volt szembesülni a probléma súlyával, hiszen vélhetően az emberiség eddigi legnagyobb próbatétele vár ránk, de örülök, hogy megtörtént, hiszen felismerés nélkül nincs cselekvés.

  • Alkotói természet, természetben alkotás

    Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

  • Benyújtotta a Kormány az új bortörvényt az Országgyűlésnek

    Az Agrárminisztérium a szőlő-bor ágazat átlátható szabályozási rendszerének kialakítása, a fenntartható működésének elősegítése, valamint fejlesztésének megalapozása érdekében kedd este benyújtotta a szőlészetről és borászatról szóló törvényjavaslatát.

Címkék

Legtöbbet megtekintett