Hírek

Oroszország aranytartaléka az ötödik legnagyobb lett a világon

Közzétéve

3 év telt el a hír közzététele óta

Dátum:

2019.01.20.

Szerző:

postonline.hu

Az aranytartalék nagyságát tekintve Oroszország tavaly lekörözte Kínát és az ötödik helyre lépett elő.

Fotó: Pixabay

Az orosz jegybank adatai szerint az aranytartalék idén január elsején 67,9 millió uncia (2112 tonna) volt. Ez 8,8 millió unciával (mintegy 274 tonnával) több az egy évvel korábbinál, amikor a tartalék kisebb mértékben, 7,2 millió unciával (224 millió tonnával) emelkedett a megelőző évhez viszonyítva.
Az orosz aranytartalék értéke 86,903 milliárd dollárt tett ki az idei év elején, 13,4 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbit.
Aranytartaléka alapján a lista élén az Egyesült Államok áll, amelyet Németország, Franciaország és Olaszország követ.
A hatodik helyre visszaszorult Kína aranytartaléka 59,6 millió uncia volt. Kína több mint két év alatt csupán egyetlen alkalommal növelte tartalékát, ami 2016 októberében még 59,2 millió uncia volt.
Oroszország a világ harmadik legnagyobb aranytermelője, két éve, 2017-ben a termelése 6 százalékkal nőtt. Az orosz aranytermelők szövetsége 2018-ra a termelés 3 százalékos bővülésével számolt.
Az orosz pénzügyminisztérium legfrissebb adata szerint tavaly az első 10 hónapban 8,5 millió uncia (265 tonna) aranyat termeltek az országban.

Forrás: Magyar Szó

Hasonló címkék:

Következő

Rektor: teljesen megújul a Semmelweis Egyetem

Előző

Újabb 773 millió feltört email fiók

Tovább olvas

Így fakasztanak vizet a levegőből Etiópiában: egy fügefa féle adta az ötletet

Tiszta ivóvíz a levegő tavaiból… A tiszta víz hiányának problémája világszerte több mint egy milliárd embert érint. De vizet nem csak a földből nyerhetünk, a légkör mindenhol adott és tartalmazza a víz elképzelhető legtisztább formáját. Ebből kifolyólag lehetővé válik, hogy egy ügyes szerkezettel ivóvízhez jussunk még a legaszályosabb, legszárazabb helyeken is.
Bronzérmet hozott az áltejcsokoládé a szegedi egyetemistának

Kókuszos-rizses, mandulás és kesudiós „tejpor” volt az alapanyaga annak a csokoládénak, amelyet Csatári Enikő, a SZTE hallgatója készített a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Harmadik lett. Tejcsokoládénak csak azért nem nevezhetjük, mert nem állati eredetű tejszármazék van benne.
Nemzetiségek találkoztak a szarvasi aratónapon

Szarvas-Ezüstszőlőben megrendezték a XXIV. Kárpát-medencei Nemzetiségi Napok és Aratónapot. A Magyarok Kenyere 15 millió búzaszem gyűjtésének, a Kárpát-medencei nemzetiségek találkozójának és a Békés Megyei Gazdakörök Szövetsége éves közgyűlésének is otthont adott a rendezvény.