Keressen minket

Hírek

Palkovics: az államnak szerepet kell vállalnia az 5G hálózatok kiépítésében

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (k) a Digitális Jólét Program (DJP) által kezdeményezett 5G Koalíció (5GK) plenáris ülésén és konferenciáján a Várkert Bazárban 2019. június 18-án. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az államnak szerepet kell vállalnia az 5G hálózatok infrastruktúrájának kiépítésében – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az 5G Koalíció (5GK) plenáris ülésén és konferenciáján kedden Budapesten.

Palkovics László kiemelte: az 5G a mobilhálózatok legújabb generációja, jelentőségében messze túlmutat a távközlésen, a technológia katalizátora számos innovatív területnek. Ide tartoznak az IoT alkalmazások, vagy az autonóm járművek, a lehetőségeknek jelenleg csak egy részét ismerjük – mutatott rá.

Hozzátette: az 5G hálózatok kiépítése az eddigiekhez képest más feladatot jelent, részben több kisméretű bázisállomás lesz szükséges a mainál, több frekvenciatartományban.

A miniszter szerint az 5G kiépítésében Magyarországon az államnak meg kell jelenni.

Ha a szolgáltatókkal, a gazdasággal, a piaccal ezt koordináljuk, akkor az infrastruktúra fejlesztése lényegesen gyorsabb lehet – jelentette ki.

A magyarországi viszonyokat tekintve a tárcavezető szerint a legjobb megoldás az 5G kiépítésére a vegyes modell, amelyben az állami és a piaci szereplők különböző területeken megjelennek az infrastruktúra kiépítésében. Hozzátette: azokat a kérdéseket, amelyek a hálózat megjelenésére, a bázisállomások sűrűségére, a működtetésre vonatkoznak, nagyon gyorsan tudják tisztázni. A várhatóan még júliusban elfogadandó 5G stratégia – kormányra vonatkozó része jelentős mértékben erről szól majd – jelezte.

Kitért arra, hogy a németországi 5G frekvenciatender lezárult, amiből német államnak 6,5 milliárd euró bevétele lett, a hálózatot a nyertesnek 2022-végéig kell kiépítenie.

A magyar frekveciatendert gyorsabban le lehet majd zárni, mivel az jobban előkészített, és a magyar frekvenciagazdálkodás fegyelmezett és következetes. Az első 5G szolgáltatások már idén a harmadik negyedévben elindulhatnak, a 26GHZ frekvenciatartományban a nagy kapacitású innovatív szolgáltatások várhatóan 2020 után lesznek elérhetőek.

Fontos eleme a rendszernek a dedikált frekvenciák megtartása egyetemek, iparvállalatok számára. Az ITM átfogó konzultációt kezdett az érintett szereplőkkel a múlt héten annak vizsgálatára, hogy a 26GHZ-es illetve a 2300 MHZ sávban kielégíthetőek lehetnek-e ezek az igények.

Palkovics László kiemelte: egységes állami nyilvántartási-tervezési rendszert kell bevezetni, annak érdekében hogy koordinálni lehessen az 5G kiépülését. Az 5G koalíció meghatározza a területeket, amelyeken az állam segítheti a technológia fejlődését, példaként említette az önvezető járművek területét. Főbb intézkedési javaslatok közé sorolta kormánybiztos kinevezését az 5G fejlesztések koordinálására.

A miniszter előadásában felvázolt menetrend szerint 2020-ban várható az 5G kereskedelmi indulása ipari létesítményekben, 2025-re minden nagyváros és a főbb közlekedési útvonalak lefedése megvalósul Magyarországon.

Bancsics Ferenc, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója, a koalíció hálózatfejlesztési munkacsoportjának vezetője beszámolt arról, hogy a 700 mhz-es, a 2100 mhz-es, a 2600 mhz és a 3600 mhz es frekvenciasávokban összesen több mint 600 mhz-nyi frekvenciát fognak értékesíteni ebben az évben. A tender időkeretét ambiciózusnak nevezte.

Mácz Ákos, az 5GK szakmai vezetője elmondta: a két éve megalakult 5GK öt munkacsoportjában 155 szakember vesz részt. A tagszervezetek száma a megalakulása óta 73-ra emelkedett.

A keddi ülésen megválasztották az új elnökség tagjait. A kormányzatot Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, a távközlést Budai J Gergő, a Vodafone vezérigazgató-helyettese, az eszközgyártókat Jakab Roland, az Ericsson regionális igazgatója, az informatikát Jászai Gellért, a 4iG  Nyrt. elnök-vezérigazgatója, a tudományos területet Jakab László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) dékánja, a szakmai szervezeteket Kövesi Gabriella, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) elnöke, a kamarákat pedig Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke képviseli az elnökségben.

Forrás: MTI

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Különösen veszélyes uniós zárlati károsítók

    Az idegenhonos károsítók messzi tájakról érkezhetnek, nincsenek jelen nálunk, de számukra kedvező feltételek esetén meg tudnak telepedni és akár hatalmas károkat is okozhatnak. A hatékony védekezés nem megoldott ellenük, behurcolásukat hatósági intézkedésekkel lehet meggátolni.

  • Tetoválással a sólyomnepperek ellen

    Kétségbeesett kísérlet történik a Szibéria tollas kincseként ismert kerecsensólymok védelme érdekében. A szibériai ornitológusok úttörő kezdeményezése során 12 ritka ragadozó madár csőrére tetoválták a nemzetközi SOS kódot, a lábukra a karmok fölé pedig a 22-es számot.

  • Mozzarella mínusz tehén

    A New Culture nevű startup a feljövőben lévő tehén nélküli tejiparban tevékenykedik. Olyan mikrobákat állítanak elő, amelyek tejfehérjét állítanak elő „tehenek bevonása” nélkül. Céjaik közt szerepel, hogy 2023 végére tehén nélküli mozzarellát dobjanak piacra.

Címkék

Legtöbbet megtekintett