Keressen minket

Hírek

Palkovics: jövőre 32 milliárd forinttal több jut innovációra és kutatásfejlesztésre

Avatar

Közzétéve

Dátum:

A 2019. évi Tématerületi Kiválósági Program keretében 26 egyetem és állami kutatóintézet 55 tématerülete mintegy 14,6 milliárd forint értékben kap támogatást. Ebből a Semmelweis Egyetem 1,75 milliárd forintot nyert el – mondta az innovációs és technológiai miniszter hétfőn Budapesten.

Palkovics László hangsúlyozta: a jövő évi költségvetésben az eddigi 133 milliárd forinthoz képest 32 milliárd forinttal több jut innovációra és kutatásfejlesztésre. Hozzátette: 2021-ben ezt az összeget tovább szeretnék növelni.

A miniszter kiemelte: az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) azzal a céllal alakult egy éve, hogy a magyar innovációs és kutatásfejlesztési rendszert hatékonyabbá tegye.

Felidézte, hogy az ITM átvette az európai uniós K+F támogatási rendszert, amelynek három pillére van: az első a kiemelkedő kutatóknak járó kiválósági támogatás, a második a tématerületi kiválósági támogatás, a harmadik pedig az innovációs pillér.

A Tématerületi Kiválósági Programról szólva elmondta, hogy a tervezett kutatásoknak illeszkedniük kellett négy kutatási területhez: az egészség, a kultúra és a család, a biztonságos társadalom és környezet, valamint az ipar és digitalizáció területéhez. A legtöbb támogatást az egészség területe kapta, ezen belül is a Semmelweis Egyetem az egyik legkiemelkedőbb támogatási összeget nyerte el.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora kiemelte, hogy a támogatásnak köszönhetően tovább haladhatnak előre az Egészségipari-Biotechnológiai Science Park megvalósításának irányába.

Mint rámutatott, a pályázat során az egészségipar azon területeire koncentráltak, amelyek napjainkban a legmeghatározóbbak, amelyeken az egyetem kutatói már rendelkeznek tapasztalatokkal, és amelyek a meglévő, valamint jövőbeli ipari kapcsolatok miatt kiemelkedő fontosságúak. Hozzátette, hogy sikeres pályázatuknak négy fő pillére van: a bioimaging, a bionika, a digitális biomarker és a transzlációs biotechnológia. Ezeket köti össze a mesterségesintelligencia-kutatás és -fejlesztés.

Hangsúlyozta: a mesterséges intelligencia alkalmazása az orvoslás és gyógyítás területén új korszakot fog nyitni, és ebben hazánknak és a vezető orvosegyetemnek élen kell járnia.

“Az egyetem számára megítélt mintegy 1,7 milliárd forint egyedülálló lehetőség, hogy regionális szinten meghatározó szereplővé váljunk, az egészségipar, a gyógyszeripar, a biotechnológia és az orvostechnikai eszközök fejlesztése ugyanis egyértelműen visszahat a képzés és ezen keresztül a gyógyítás minőségére is” – fogalmazott.

Mint mondta, az elnyert támogatás segítségével 11 alprojektet valósítanak meg az egyetem klinikáin és három karán, azaz hidat építenek az alap- és a klinikai kutatás között.

A projektek közül kiemelte azokat, amelyek a legfőbb haláloki betegségek korai diagnózisához vezetnek. Köztük van az érrendszerre vonatkozó diagnosztikus képalkotást segítő nanorészecskés kontrasztanyag fejlesztése, a mesterséges intelligencia alapú kardiológiai döntéstámogató rendszer és digitális asszisztens létrehozása, valamint a daganatterápia hatékonyságát növelő algoritmus fejlesztése. A célok között szerepel az Egészségügyi Menedzserképző Központban a betegutak optimalizálását lehetővé tevő rendszer kifejlesztése is.

Merkely Béla hangsúlyozta: a most támogatást nyert kutatásaikat áthatja az a szempont, hogy ezek közvetlenül és lehetőség szerint mihamarabb a klinikumban, a betegek gyógyításában hasznosuljanak.

Forrás: MTI

Fotó: Kaiser Ákos/kormany.hu

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Néhánynapos kultúrák - csírazöldségek

    Kevesen nevelnek csírazöldségeket hazánkban, pedig azok már néhány nappal a vetés után betakaríthatók, a megtérülés tehát igen gyors. A növények minőségmegőrzési ideje viszont rövid, tehát csak biztos piaci háttérrel érdemes belefogni. Prázmári Mihály egyéni vállalkozó, valamint Hintalan György, az Ökovital Kft. ügyvezetője osztotta meg velünk tapasztalatait a zöldségtermesztés e különös ágáról.

  • Kukorica - az utolsó reménysugár

    Kalászosokból az utóbbi évtized leggyengébb termését takarították be idén a kárpátaljai földművesek. Természetesen az egyes táblák vagy családi gazdaságok között jelentős eltérések voltak a hozamban, ám az idei év „eredményét” jellemzően már azok is elégedetten nyugtázzák, akiknek a mérlege nullát mutat a kiadások és a bevétel számbavétele után.

  • Miért vonzódnak a szúnyogok a vérhez?

    Egy amerikai tudóscsoport áttörést ért el egy szerrel, melynek a vegyülete hasonló a vérhez, ennek köszönhetően a szúnyogok számára roppant vonzó. A New York-i Rockefeller Egyetem tudósai génmanipulált nőstény szúnyogokat használtak a megfigyelés során annak érdekében, hogy megfigyeljék, melyik neuron lép működésbe, amikor a rovarok megízlelik a vért.

Címkék

Legtöbbet megtekintett