Keressen minket

Hírek

Pintér Sándor: a felzárkózás megvalósításához együttműködésre van szükség

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter (j), Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke (j2) és Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke (j4) a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tiszaburai varrodájában 2019. augusztus 27-én. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Az állam egyedül nem tudja, a roma közösségek pedig egyedül nem képesek megvalósítani a felzárkózást, ezért együtt kell működni – mondta Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter kedden Tiszaburán.

Pintér Sándor a Felzárkózó települések hosszú távú programjában szereplő első 31 település önkormányzati vezetőinek tartott tájékoztatón közölte: a kormány döntése értelmében a következő években 300 nehéz helyzetű település kap segítséget, 2019-ben az első 31 helyszínen kezdődik el a munka. A programot a Magyar Máltai Szeretetszolgálat koordinálja, a végrehajtásban a nagy egyházi karitatív szervezetek és a településeken dolgozó civil szervezetek is részt vesznek.

A miniszter hangsúlyozta: a romák ma is gazdasági nehézségekkel és előítéletekkel küzdenek, ezen szeretnének javítani. Hozzátette: bár számos kísérlet történt, nem valósult meg az integrációjuk, teljes beilleszkedésük a társadalomba. “Előrelépés volt, de áttörés nem.”

Kifejtette: a romák leszakadása ma is jelentős a tanulás, képzettség, az egészségi állapot, valamint a jövedelmek területén. A kormány egyértelmű álláspontja, hogy nem fogadható el ez a különbség – tette hozzá.

Kitért arra, hogy a 300 települést komplex – foglalkoztatási, iskolázottsági, lakhatási, jövedelmi, bűnözési viszonyokat és a korszerkezetet egyaránt figyelembe vevő – mutató segítségével, a KSH-val együttműködve választották ki.

Mint mondta, egyértelművé vált, hogy egyszerre, egy ütemben az egész ország területén nem tudják megoldani a “leszakadást”, ezért kísérleti programokat hoznak létre.

Hozzátette: számítanak a települések vezetőire a programok megvalósításában. Remélik, hogy az ő eredményeik a későbbiekben az ország más területein is például szolgálnak.

A programban több célkitűzés is szerepel. Példaként említette Pintér Sándor a nehéz helyzetű települési önkormányzatok kiszámítható működésének elérését és a lakosság helyzetének javítását szolgáló fejlesztések megvalósítását.

Szeretnék a bűncselekmények számának további csökkenését is elérni a megélhetés javításán keresztül. A belügyminiszter kiemelt célnak nevezte a teljes foglalkoztatás elérését is.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere azt mondta: az ősi hagyományokból eredeztethető, hogy a magyar állam keretei között minden nép, minden üldözött nemzet otthonra talál.

Magyarország nem gyarapodhatott volna, ha az itt élő népek nem közösen lépnek fel – tette hozzá. A magyar állam – amikor külső erők nem kényszerítették másra – megvédte, támogatta és segítette minden állampolgárát, minden közösséget. A “romakérdést” nemzeti sorskérdésnek nevezte a miniszter.

Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke kijelentette, nincs minden helyen használható módszer, minden település más és más beavatkozást igényel. Minden településben közös viszont, hogy a fókuszban a gyermek van – jegyezte meg.

A kiválasztott 300 településen összesen 270 ezer ember él, nagy részük roma származású. A lakosság iskolai végzettsége és foglalkoztatottsági rátája alacsony, a komfort nélküli lakások aránya meghaladja az országos átlagot.

A program szakmai alapja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Magyar Örökség Díjjal is kitüntetett Jelenlét programja, amely nem előre megírt feladatokat valósít meg településeken, hanem a helyben megismert problémákra keres gyakorlati megoldásokat, és szociális diagnózisok felállításával jelöli ki a fejlődés irányába tett lépéseket – mondta.

Forrás: MTI

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Tehetünk a talajromlás ellen

    Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet közelmúltban tartott online konferenciáján több előadásban is szóltak a klímaváltozás és a talajállapot romlásának mezőgazdasági következményeiről. A mezőgazdaság a második legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó ágazat, de e káros folyamatok enyhítésére számos eszköz áll a rendelkezésére.

  • A 2020-as Év bortermelője Borbély Tamás!

    A Magyar Bor Akadémia által szervezett Év Bortermelője Magyarországon választás 2020-as győztesének bejelentése a járványhelyzetre tekintettel az idei évben online sajtótájékoztató keretében történt. Az eredményhirdetésen személyesen vett részt a díjra esélyes öt borász. Az esemény különlegessége, hogy idén 30. alkalommal került átadásra a legrangosabb hazai borászati elismerés.

  • Ezért hasznos a kutyaiskola

    A kutya ösztönlény, ragadozó, természeténél fogva minden helyzetben a számára előnyösebb utat keresi, sőt akár profi manipulátorokká is tudnak válni – vallja Gerényi Nóra kutyatréner. Ezért is fontos a kutyák és a gazdáik számára egyaránt a képzés.

Címkék

Legtöbbet megtekintett