Keressen minket

Hírek

Süli: Paks II. nélkül nincs biztonságos áramellátás

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Paks II. nélkül nincs hosszú távú biztonságos áramellátás, és az atomerőmű versenyképessége vitathatatlan – mondta Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter pénteken a hosszú távú villamosenergia-ellátásról és az atomenergia szerepéről rendezett budapesti konferenciát megelőző sajtótájékoztatón.

Paks II. nélkül nincs hosszú távú biztonságos áramellátás, és az atomerőmű versenyképessége vitathatatlan – mondta Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter pénteken a hosszú távú villamosenergia-ellátásról és az atomenergia szerepéről rendezett budapesti konferenciát megelőző sajtótájékoztatón.


Süli János hangsúlyozta: az atomerőmű nem a megújuló energiaforrások ellen épül, hosszú távon a kettő együtt jelent megoldást a villamosenergia-ellátásban. Az OECD Nukleáris Energia Ügynöksége által készített és a budapesti konferencián ismertetett tanulmány azt mutatja be, hogy mi az az arány, amely gazdaságosan, a lakossági és az ipari fogyasztók számára is elérhető ár mellett kialakítható – ismertette.

A tárca nélküli miniszter kérdésekre válaszolva kifejtette: a paksi erőmű létesítési engedélykérelmét akkor adják majd be, ha az biztosan alkalmas lesz az engedélyezésre, így konkrét időpontot nem kívánt mondani.

Paks II. finanszírozásáról Süli János elmondta: mivel a korábbi uniós vizsgálatok elhúzódtak, most folynak az egyeztetések az orosz-magyar hitelszerződés átütemezéséről, a módosított szerződést az Országgyűlésnek kell majd jóváhagynia.

Süli János fontosnak nevezte, hogy az energia előállításának költsége megfizethető legyen a lakosságnak és elősegítse az ipar versenyképességét. A miniszter kiemelte, hogy az OECD NEA megbízható, igazolt tényeken alapuló válaszokat ad az energetika területén felmerülő kérdésekre, a tanulmány hosszú távon használható az atomenergia és a megújulók közötti együttműködés kialakításában.

Süli János kitért arra, hogy a hazai áramfogyasztás az előrejelzések szerint tovább nő, miközben Magyarországon uniós szinten is magas a villamosenergia-import aránya, tavaly elérte a 31,4 százalékot.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy tavaly sorra dőltek meg az áramfogyasztási rekordok Magyarországon. Idén január 23-án a déli órákban 6926 megawattos csúcsterhelést regisztrált a rendszerirányító, ami történelmi csúcs. Süli János szerint ez is azt bizonyítja, hogy elengedhetetlen a meglévő atomerőművi blokkok pótlása.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az atomerőmű működése szén-dioxid-kibocsátástól mentes, ami összhangban van az uniós energiapolitikai törekvésekkel.
William D. Magwood, az OECD NEA főigazgatója egyebek mellett kifejtette: a jövőben jelentkező villamosenergia-igények kielégítéséhez komoly beruházásokra van szükség. A megújuló energiaforrásoknak jelentős szerepük lesz, ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy milyen valós költségei vannak az energiatermelésbe történő bekapcsolásuknak – emelte ki.

Minden tagországban más lehet a megújuló energiaforrások súlya, nagyobb arányban tudják energiamixükbe beépíteni azok az országok, ahol kedvezőek a nap- és szélviszonyok – jelezte. Hozzátette: úgy látja, Magyarország is a földrajzi adottságainak megfelelően alakítja energiapolitikáját.

Forrás: MTI

Fotó/illusztráció: atomeromu.hu

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Állati jó munkatársak

    A munkára fogható állatokat mindig is „alkalmazta” az emberiség, hiszen jóval olcsóbbak mint a kétlábú munkaerő, nem beszélnek vissza, sokszor az adott feladatban hatékonyabbak is az embernél és szakszervezetbe sem tömörülnek…

  • Kis Majorgazda tábort is indítanak

    A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

  • Egyre több magyar beruházás Szerbiában

    Magyarország az elmúlt években folyamatosan növelte a Nyugat-Balkánra irányuló exportját. Az elmúlt 10 évben a kétszeresére nőtt a kivitel, meghaladja az évi 2,5 milliárd eurót. Ezzel párhuzamosan a másfélszeresére nőtt a régióban végrehajtott magyar beruházások értéke, és már elérte az 1,5 milliárd eurót. Így a Nyugat-Balkán a magyar tőke kilencedik legfontosabb kihelyezési célpontja.

Címkék

Legtöbbet megtekintett