Keressen minket

Hírek

Szijjártó: a magyar-szerb kapcsolatok soha nem voltak olyan jók, mint most

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Nikola Selakovic szerb külügyminiszter (b) aláírta a két ország diplomáciai és konzuli helyiségeinek közös használatáról szóló megállapodást Budapesten 2020. december 18-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Magyarország és Szerbia kapcsolatai soha nem voltak olyan jók, mint jelenleg, és az elmúlt időben sokat dolgoztak azért, hogy ezt el lehessen mondani – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

A tárcavezető egyeztetett Nikola Selakovic szerb külügyminiszterrel, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: a két ország sorsa és jövője szorosan összefügg a történelmük, a vajdasági magyarok és a stratégiai partnerségből fakadó újabb projektek miatt, amelyek alapvetően meghatározzák a fejlődésüket.

Kifejtette: annyi ponton kötötték össze a két országot, hogy gazdaságuk együtt, közösen fog növekedni az elkövetkező években.

A legnagyobb magyar vállalatok – így az OTP és a Mol – a szerb gazdaságban is fontos szerepet játszanak – közölte. Hozzátette: a magyar cégek érdeklődése Szerbia irányába nem csökken, a Magyarországon kívüli beruházásokra kiírt pályázat keretében 24 magyar cég összesen 49 milliárd forintnyi szerbiai beruházást hajt végre a magyar kormány támogatásával

Elmondta: a Szeged és Szabadka közötti vasútvonal fejlesztését illetően megállapodtak, hogy 2022 tavaszára használható lesz, új összekötő kapcsot jelentve a két ország között.
A külügyminiszter arról is beszélt, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal a Nyugat-Európába szánt, Görögországba behajózott kínai áruk leggyorsabb szállítási útvonala lesz, és ezért a pozícióért nagy verseny van.

Arról is beszélt, hogy Magyarországnak és Közép-Európának a gázellátás mindig is kritikus kérdés volt.

Törökországból Bulgárián és Szerbián keresztül újabb vezetéket építenek, és 2021 októberére lesz kész az a szakasz, amely a magyar-szerb határt és a nemzeti gázvezetékrendszert összeköti, új útvonalat hozva létre a gázellátás biztosítására – mondta.
Szijjártó Péter ugyancsak fontosnak nevezte a vajdasági gazdaságfejlesztési programot, amelynek keretében 116 milliárd forintnyi beruházás valósult meg.

Hangsúlyozta: a szomszédos országok közül Szerbia biztosítja a legtöbb jogot és a legnagyobb megbecsülést a magyar nemzeti közösségnek, bevonták a VMSZ-t a kormányzati munkába és lehetővé tették, hogy a vajdasági tartományi parlament elnöke magyar legyen.

Mindez mutatja azt a hozzáállást, amely elfogadhatatlanná és felháborítóvá teszi, hogy Brüsszelből ki akarják oktatni Szerbiát, hogy milyen jogokat adjon a kisebbségeknek – mondta.

Úgy vélte, ha Magyarország európai uniós szomszédai úgy bánnának a területükön élő magyarokkal, ahogyan Szerbia, akkor “a Kárpát-medence boldogabb és nyugodtabb hely lenne”.

A tárcavezető közölte: Szerbia a Nyugat-Balkán kulcsországa, európai uniós csatlakozása európai, szerb és magyar érdek, és a jövőben is mindent megtesznek e folyamat felgyorsításáért.

A szerb külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország és Szerbia az elmúlt időben a jószomszédi viszonyt erős és kiváló baráti viszonnyá fejlesztette, a mostani találkozón pedig az együttműködés további lehetőségeiről beszéltek.

Több fontos kérdést érintettek, így a gázellátást és az infrastrukturális fejlesztéseket – mondta.

Közölte: országa hálás azért a támogatásért, amelyet Magyarországtól kap az európai integrációs folyamatban, és Magyarországnak köszönhetően az ő véleményük is jobban hallható Brüsszelben. Ugyancsak köszönetet mondott a járvány elleni védekezéshez adott segítségért.

A szerb tárcavezető kiemelte a kisebbségek fontosságát, hiszen ők – mondta – összekötő kapcsot jelentenek a két ország között. Szerbia célja, hogy a magyar kisebbség minden tagjának szavatolja a törvényben foglalt jogokat, és jó, hogy Magyarország erről minden európai fórumon szót emel – fogalmazott.

Nikola Selakovic arra is kitért, hogy aláírtak egy megállapodást, amely lehetővé teszi a szerb diplomácia számára, hogy jelen legyen ott, ahol Magyarországnak van képviselete, de Szerbiának nincs, és fordítva.

Ez a megállapodás is a bizalom jele – vélekedett.

Kérdésre a szerb politikus elmondta: a következő magyar-szerb együttes kormányülés házigazdája Magyarország lesz, Szerbia bármikor készen áll rá, és amikor a járványhelyzet lehetővé teszi, valamint a magyar kormány is elérkezettnek látja rá az időt, sor kerül majd rá.

Ugyanakkor eddig is nagyon intenzív volt az együttműködés a két ország között – fűzte hozzá.

Szijjártó Péter ugyancsak kérdésre közölte: Szerbia készen áll öt fejezet megnyitására az uniós csatlakozási tárgyalásokon, és nem látni okot arra, hogy ez miért nem történt meg eddig. Remélhetőleg a következő, portugál elnökség aktívabb lesz, mert Európa kezében ott a lehetőség a bővítésre a Nyugat-Balkán irányába – vélte.

Megjegyezte: a járvány elleni védekezésben példaszerű volt a két ország együttműködése.
Arról is beszélt, hogy az EU-ból azt az értesítést kapták, hogy a nemzeti engedélyezési jogkörrel rendelkező hatóságok álljanak készen, mert az év vége előtt lehet jóváhagyó döntés a Pfizer/BioNTech vakcináról, és az első szállítási adagok megérkezhetnek a tagállamokba a két ünnep között.

Emellett folyamatosan vizsgálják a kínai partnerek által küldött dokumentációt, így ha az a vakcina biztonságos és használható, rövid időn belül onnan is érkezhet szállítmány – mondta. Hozzátette: ha rá kerül a sor, ő is beoltatja magát.

Forrás: MTI

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Talaj- és növényanalízis a Kamaránál

    A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara köztestületként többféle szolgáltatással járul hozzá, hogy tagjai minél gyorsabban és költséghatékonyabban tudják teljesíteni jogszabályi kötelezettségeiket, pályázati vállalásaikat. Emellett a tudatos gazdálkodást is segíti azzal, hogy 2019-től talaj-, a tavalyi évtől pedig növényminták elemzését is elvégzi.

  • Már lehet spárga- és gyógynövény-ültetvény telepítésre pályázni

    A Nébih szakemberei összegyűjtötték az ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatásra megjelent Széchenyi 2020 pályázat benyújtásához a spárga- és gyógynövény szaporítóanyagokról és igazolásokról szóló legfontosabb tudnivalókat, a teljesség igénye nélkül.

  • Új fejezet kezdődik a „juh és kecskehús” ágazatban

    Hivatalosan is elismert szakmaközi szervezetté vált a „juh és kecskehús” ágazatban a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület. Az erről szóló dokumentumot június 16-án adta át az agrártárca helyettes államtitkára, Tarpataki Tamás az Egyesület elnökének dr. Mezőszentgyörgyi Dávidnak.

Címkék

Legtöbbet megtekintett