Keressen minket

Hírek

Szijjártó: a vajdasági gazdaságfejlesztési program a magyar és a szerb gazdaságot is erősíti

Avatar

Közzétéve

Dátum:

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Branislav Nedimovic szerb mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási miniszter (b) fogadja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert (j) a topolyai TSC Labdarúgó Akadémián tett hivatalos látogatásán 2019. május 7-én. Középen Zsemberi János, a TSC elnöke. MTI/KKM/Burger Zsolt

A vajdasági gazdaságfejlesztési program beruházásai hozzájárulnak a magyar és a szerb gazdaság fejlődéséhez – emelte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Topolyán.

A politikus két kiemelt jelentőségű mezőgazdasági fejlesztés átadásán vett részt a vajdasági városban. A beruházások a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjának keretében valósultak meg.

A két ország között soha nem volt olyan jó a politikai kapcsolat, mint most, és ez lehetővé teszi, hogy a magyar kormány szerepvállalásával magyar vállalatok, magyar gazdálkodók beruházásokat hozzanak létre Szerbiában – mondta Szijjártó Péter a KITE  Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt. topolyai logisztikai központjának átadásakor.

Ma már nem is annyira az újonnan létrejövő munkahelyek száma számít, hanem sokkal inkább a beruházások technológiai színvonala – mondta a miniszter.

Hozzátette, hogy évről évre több beruházás érkezik Magyarországra, és újabbnál újabb rekordokat dönt az ország.

Az elmúlt években folyamatosan az Európai Unió gazdasági növekedésének átlagát megközelítve, majd azt meghaladva tudott fejlődni a magyar gazdaság – hangsúlyozta.
“Ez azt a helyzetet eredményezte, hogy egyre nőtt a magyar vállalatok száma, amelyek képesek arra, hogy a határainkon túl is beruházásokat hozzanak létre, piaci pozíciókat építsenek fel és növeljék azokat, és képesek arra is, hogy a határon túlról megszerzett bevételből és nyereségből egyre több forrást fordítsanak az anyaország gazdasági fejlesztésére” – fogalmazott Szijjártó Péter.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az ilyen cégek a tipikus magyar üzletágakból kerülnek ki, így nem meglepő, hogy egy mezőgazdasági gépipari vállalat erősödött meg annyira, hogy a határon túl tud beruházni.

Szijjártó Péter rámutatott: a jövőben a magyar gazdaság növekedésének egyik legfőbb összetevője az lesz, hogy a magyar vállalatok külföldi befektetéseiből fakadóan a magyar gazdaság újabb növekedési forrásokhoz jut.

Ezért is támogatja a magyar kormány magyar vállalatok külföldi befektetéseit – tette hozzá.

A külgazdasági és külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány elfogadott egy stratégiát, amelynek első lépcsőjeként 10 milliárd forint támogatási keretet állítottak fel a Szerbiában beruházó magyar vállalatok számára.

Ma a gazdaság fejlődése a mindennapi innovációra épül – szögezte le Szijjártó Péter.

A KITE Zrt. pedig folyamatosan komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy a legmodernebb technológiát használja – tette hozzá, Magyarország legnagyobb és egyben legsikeresebb agrárintegrátori vállalkozásának nevezve a céget.

A takarmánygyártó Gebi Kft. topolyai telephelyének átadása a külgazdasági és külügyminiszter szerint Kárpát-medencei sikertörténet, amely megmutatja az új Közép-Európa erejét, amely a növekedés motorjává vált, és amely végre erőforrásként tekint a nemzeti közösségekre, és nem konfliktusok forrásaként.

Az anyaország az utóbbi években megerősödött, már nem a probléma, hanem a megoldás része az Európai Unióban. Ezzel lehetővé vált a határon túli magyar közösségek minden korábbinál nagyobb mértékű támogatása, Magyarország biztosítani tudja azt, hogy a határon túli magyarok a szülőföldjükön érvényesüljenek – mondta a miniszter.

“2016-ban elsőként a Kárpát-medencében megindítottuk a gazdaságfejlesztési programot, amely azóta is minta a többi ilyen program számára” – jegyezte meg Szijjártó Péter.

A vajdasági gazdaságfejlesztési program elmúlt három esztendeje igazi sikertörténet – mondta. 2016 és 2019 között  10 426 pályázatot támogattak összesen 38,3 milliárd forinttal, ami 75,4 milliárd forint összértékű beruházás megvalósulását eredményezte a Vajdaságban.

“Megbecsülés jár Szerbia kormányának, amely a kezdettől fogva felismerte, hogy ezek a beruházások pont ugyanannyira erősítik Szerbiát, mint Magyarországot” – fogalmazott a miniszter.

A két ország közötti jó kapcsolat látszik a gazdaság más területein is, 2018-ban kereskedelmi rekord született, a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly meghaladta az 1,6 milliárd eurót, és 2019 első két hónapjában is 9 százalékos volt a növekedés.

Szijjártó Péter szerint a Szerbiában élő magyar kisebbségre Budapest és Belgrád is úgy tekint, mint összekötő kapocsra. “Szerbia és Magyarország vezetői is felismerték, hogy együtt többre vagyunk képesek, mint külön” – fogalmazott a politikus.

A magyar kormány és a Vajdasági Magyar Szövetség közös vajdasági gazdaságfejlesztési programjára Budapest kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelték a keretösszeget. A 2016-2018-as időszakra vonatkozó programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása volt.

 

Forrás: MTI

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Állati jó munkatársak

    A munkára fogható állatokat mindig is „alkalmazta” az emberiség, hiszen jóval olcsóbbak mint a kétlábú munkaerő, nem beszélnek vissza, sokszor az adott feladatban hatékonyabbak is az embernél és szakszervezetbe sem tömörülnek…

  • Kis Majorgazda tábort is indítanak

    A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

  • Egyre több magyar beruházás Szerbiában

    Magyarország az elmúlt években folyamatosan növelte a Nyugat-Balkánra irányuló exportját. Az elmúlt 10 évben a kétszeresére nőtt a kivitel, meghaladja az évi 2,5 milliárd eurót. Ezzel párhuzamosan a másfélszeresére nőtt a régióban végrehajtott magyar beruházások értéke, és már elérte az 1,5 milliárd eurót. Így a Nyugat-Balkán a magyar tőke kilencedik legfontosabb kihelyezési célpontja.

Címkék

Legtöbbet megtekintett