Keressen minket

Hírek

Szijjártó: el kell kerülni, hogy a víz miatti konfliktusok biztonsági fenyegetést jelentsenek a világra

Avatar

Közzétéve

Dátum:

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) felszólal az Egyetemes Egészségügyi Ellátással (UHC) foglalkozó magas szintű plenáris ülésen az ENSZ székházban, New Yorkban 2019. szeptember 23-án. Mellette Bogyay Katalin ENSZ-nagykövet (b2) és Paczolay Máté sajtófőnök (b). Fotó: MTI/KKM/Burger Zsolt

A nemzetközi diplomáciában törekedni kell arra, hogy a vízellátás miatti konfliktusok ne jelenthessenek újabb biztonsági fenyegetést a világra – hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés New Yorkban zajló ülésszakának vízgazdálkodással foglalkozó kísérőrendezvényén szerdán.

Kijelentette: egyértelműen bebizonyosodott, hogy a víz kulcsszerepet játszik a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában, ezért a nemzetközi diplomáciának nagyobb figyelmet kellene szentelnie a vízforrások békés elosztásának, illetve a világ vízbázisait fenyegető jelenségek elleni küzdelemnek.

Szijjártó Péter leszögezte: Magyarország kiemelten kezeli a vízdiplomáciát, és az ENSZ keretein belül egyértelmű elismerés övezi azt a teljesítményét, amelyet az ENSZ vízügyi egyezményének hároméves magyar elnöksége során nyújtott.

Hazánk szorgalmazza, hogy minél több ország csatlakozzon ehhez az egyezményhez, és ratifikálja is – fűzte hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy jelenleg 2,5 milliárd ember él vízhiányos területeken. Ez a világ népességének 36 százaléka, ráadásul a világ GDP-jének egyötödét ezeken a területeken élő emberek állítják elő. A jelenlegi előrejelzések szerint 2050-re már 4,8 milliárd ember fog vízhiányos területen élni.

A világon 280 folyó és 600 olyan vízbázis van, amely országhatárokon átnyúlik, a világ népességének 40 százaléka ilyen területen él. A lokális vízválságok emiatt könnyen olyan konfliktusforrásokká alakulhatnak, amelyek nagyobb mértékű feszültségek kirobbanásához vezetnek – fejtette ki Szijjártó Péter.

Utalt a külgazdasági és külügyminiszter arra is, hogy az idén rendezik meg a harmadik budapesti Víz Világtalálkozót, amelyek közül az első – 2013-ban – nagy szerepet játszott abban, hogy a fenntartható növekedési keretrendszerben a víz kérdésköre önálló célkitűzésként jelenjen meg. Az október 15-17. közötti világtalálkozón a döntéshozók, a gazdasági és pénzügyi szektor képviselői, valamint a tudományos életből érkezett vezetők a tervek szerint arról is vitáznak, hogy milyen globális megoldási lehetőségek vezetnek a biztonságos vízellátáshoz.

Forrás: MTI

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Mindig zsenge a karalábé

    Annak idején édesapámnak megengedték, hogy ne egye meg a karalábélevest, és gyerekkoromban én sem szerettem ezt a zöldséget. Azóta sok új fajta született, amelyek zsengék maradnak és kellemes ropogós állagúak, jóízűek, nyersen is jól fogyaszthatók. Érdemes a házikertben is termeszteni, május elejétől palántázható.

  • Hogyan segíthet a legeltető marhatartás a globális felmelegedés enyhítésében?

    Bizonyos elméletek szerint a szarvasmarhák szennyezik a légkört, mert emésztési folyamataik révén metánt bocsátanak ki. Azonban egy új megközelítés ezt az elméletet igyekszik megcáfolni, ugyanis a szarvasmarhák éppen, hogy segítenek a légköri széndioxid csökkentésében és a klímaváltozás enyhítésében.

  • Csíphet, haraphat, karmolhat - Veszélyes társállatok?

    Igaz, nem tekinthető kőbe vésett szabálynak, de nagyjából mégis igaz: minél régebb óta tenyésztünk valamilyen állatot, annál szelídebb lesz. Érdekes módon ez éppen a kutyára nem mindig igaz, hiszen kirándulásaink során a farkastól sokkal kevésbé kell tartanunk, mint az erdőben falkában kódorgó gazdátlan kutyáktól.

Címkék

Legtöbbet megtekintett