Keressen minket

Hírek

Szijjártó: Magyarország érdeke, hogy gyorsan fejlődjenek a gazdasági kapcsolatok Délkelet-Ázsiával

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadja Prakk Szokhonnt, Kambodzsa külügyi és nemzetközi együttműködési miniszterét Budapesten, a Külgazdasági és külügyminisztériumban 2019. június 13-án. Fotó: MTI/Illyés Tibor

Magyarország érdeke, hogy gyorsan fejlődjenek a gazdasági, kereskedelmi és beruházási kapcsolatok Délkelet-Ázsiával – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

A tárcavezető kambodzsai partnerével folytatott megbeszélést, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: Délkelet-Ázsia a világ egyik legdinamikusabban fejlődő térsége. A régióban jó perspektívát jelent az együttműködés Kambodzsával, ugyanis az országban jelentős fejlesztési programok indultak meg, amelyek magyar cégeknek is nagy lehetőségeket kínálhatnak – közölte.

Kifejtette: komoly vízügyi beruházásokra van szükség az országban, és magyar vízgazdálkodási technológiákat már használnak a térségben. Jelentős élelmiszeripari beruházásokra is számítanak, valamint az állami adminisztráció digitalizációs programja is most van folyamatban – közölte.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: támogatják a magyar cégeket, hogy ezekben a komoly kambodzsai fejlesztésekben részt vehessenek. Ezért most gazdasági együttműködési és fejlesztési megállapodást írtak alá, létrejön a gazdasági vegyes bizottság, 46 millió dolláros hitelkeret nyitnak az Eximbanknál a magyar és kambodzsai cégek együttműködésének ösztönzésére, tárgyalni kezdtek egy kötöttsegélyhitel-programról, továbbá képviseletet nyitottak Kambodzsa fővárosában – sorolta.

Megjegyezte: 15 ösztöndíjas kambodzsai hallgatót fogadnak magyarországi felsőoktatási intézményekben.

A külügyminiszter kitért rá: Kambodzsa természeti katasztrófák által különösen érintett térségben helyezkedik el, és ez az onnan kiinduló migráció egyik oka. A magyar migrációs politika alapja, hogy a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, ezért Magyarország javasolja, hogy az EU a következő hétéves költségvetési keretben növelje a Kambodzsának szánt fejlesztési támogatásokat – jelentette ki.

Mint mondta, Magyarország azt is szorgalmazza, hogy az EU és az ENSZ hangsúlyosabban vegyen részt az aknamentesítési programban. Magyarország továbbá ellenzi, hogy az EU elvegye a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvének alkalmazását Kambodzsától, ugyanis nem büntetni kellene az országot, hanem növelni a támogatását – vélekedett.

Prak Szokhon kambodzsai külügyi és nemzetközi együttműködési miniszter hangsúlyozta: régi együttműködés van Magyarország és Kambodzsa között, rendszeres a párbeszéd a két ország között, és elkötelezettek, hogy lendületet adjanak a kétoldalú kapcsolatoknak.

Megjegyezte: országa miniszterelnöke jelenleg hivatalos látogatást tesz Magyarországon.

A kambodzsai tárcavezető megköszönte, hogy Magyarország támogatja országát a nemzetközi fórumokon.

A sajtótájékoztató előtt gazdasági együttműködésről szóló egyetértési megállapodást, oktatási együttműködési programról, valamint fejlesztési együttműködésről szóló megállapodást írtak alá.

Forrás: MTI

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Kocsányos tölgy a lisztharmat kereszttüzében

    Az Európa-szerte elterjedt kocsányos tölgy alkotta erdőállományokban már az 1900-as évek elején megjelent a lisztharmatbetegség. Villámgyorsan elterjedt a kontinensen, 1908-ra már Magyarország tölgyeseit is megfertőzte. Demeter László, az Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoportjával megfejtette a tölgyeket megbetegítő, Ázsia trópusi vidékéről behurcolt lisztharmat gombafaj pusztításának okát.

  • A hét leggyakoribb pataápolási hiba

    Ha nincs pata, nincs ló, tartja a mondás, és nem ok nélkül. Valójában a láb megfelelő karbantartása lehet a legfontosabb tényező abban, hogy a lovunk jól „működjön”, és elég egy egyszerű hiba, hogy egészséges lovunk lesántuljon. Közel 30 évet töltöttem lóállatorvosként a frontvonalban, ezalatt jócskán láttam patagondozási hibákat.

  • Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

    Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Címkék

Legtöbbet megtekintett