Keressen minket

Hírek

Szilágyi Péter: az anyaország nem mondott le a Magyarországon kívül élő magyarokról

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Nyelvtanárok a nyugati szórványban magyar nyelvet tanító pedagógusok egyhetes magyarországi továbbképzésének ünnepélyes zárásán a győri Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán 2019. augusztus 30-án. A továbbképzésen 31 Nyugat-Európából és a tengerentúlról érkezett pedagógus vett részt. Fotó: MTI/Krizsán Csaba

A kormány azon dolgozik 2010 óta, hogy a Magyarországon kívül élő magyarok érezzék, az anyaország nem mondott le róluk – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa pénteken Győrben, a nyugati diaszpórában magyar nyelvet tanítók 19. továbbképzésének záróünnepségén.

Szilágyi Péter elmondta: azért, hogy ezt az érzést erősítsék, első lépésként módosították az állampolgársági törvényt, hogy a diaszpórában élők a Kárpát-medencei magyarság mellett könnyített módon szerezhessenek magyar állampolgárságot, második lépésként pedig elfogadták 2011-ben az alaptörvényt.

Kiemelte, hogy Magyarország nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget is visel a határon túli magyarságért. Ez proaktív, a közösség igényeinek megfelelő kormányzati politikát kíván; ezért számos programot indított a Miniszterelnökség a diaszpórában élők segítésére – mondta a miniszteri biztos.

Kifejtette, hogy 2013-ban elindult a Kőrösi Csoma Sándor-program; 2017-ben nyílt pályázati rendszer indult a diaszpórában élő magyar szervezetek számára, amelynek éves kerete ötszázmillió forint; elindult a Rákóczi Szövetséggel együttműködve egy dipaszpóra-táboroztatási program; a nemzetpolitikai államtitkárság továbbképzéseket tart a hétvégi iskolákban dolgozó pedagógusoknak, idén februárban több mint százan vettek részt egy ilyen képzésen.

Szilágyi Péter megköszönte a képzésen résztvevőknek, hogy a diaszpórában élő magyar közösségekben időseket és gyermekeket is segítenek, megismertetik velük a magyar nyelvet és kultúrát, ezáltal megerősítik magyarságukban az egész közösséget.

A nyugati diaszpórában magyar nyelvet tanítók továbbképzését az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége szervezi a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karával együttműködve. Idén 13 országból 32-en vettek részt az egyhetes képzésen. Érkeztek pedagógusok az Amerikai Egyesült Államokból, Argentínából, Ausztriából, Ausztráliából, Brazíliából, Ciprusról, Csehországból, az Egyesült Királyságból, Izlandról, Kanadából, Németországból, Paraguayból és Svédországból.

Forrás: MTI

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Az erdő igazi tanítómester

    Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

  • A széna korai etetésének előnyei és hátrányai

    A választott tejelő borjak szénával való etetése egy olyan téma, mely a szakértők körében is gyakran vitatott kérdés. Kell-e etetni? És ha igen mikor, illetve milyen típusú takarmányt? Coleen Jones és Jud Heinrichs, a Penn State Egyetem Tejipari Továbbképző oktatói az „Újszülött borjú etetése” című átfogó művükben mérlegelik a témát.

  • Felnőttek között is megállja a helyét

    Korát meghazudtoló érettséggel mesélt lapunknak terveiről és lovas pályafutásának kezdetéről a tizenegy esztendős Szuhai Rodrigo. A fiatal díjugrató, aki elsőszámú példaképének édesapját, a szakágban szép eredményeket elért Szuhai Gyulát tartja, idén amellett, hogy megnyerte Bábolnán a gyermek Grand Prix-t, a felnőttek mezőnyében is bemutatkozhatott.

Címkék

Legtöbbet megtekintett