Keressen minket

Kultúra

Tiszta szívvel festeni címmel négy önálló életműből nyílik kiállítás a Műcsarnokban

Avatar

Közzétéve

Dátum:

Konkoly Gyula festőművész alkotása előtt a Műcsarnokban 2019. szeptember 17-én. Tiszta szívvel festeni címmel négy művész - Szotyory László, Kondor Attila, Konkoly Gyula és Lajta Gábor - munkáiból szeptember 18-án nyílik kiállítás a Műcsarnokban. Ezzel a tárlattal csatlakozik a Műcsarnok a magyar festészet napja októberi rendezvénysorozatához. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Tiszta szívvel festeni címmel négy művész – Szotyory László, Kondor Attila, Konkoly Gyula és Lajta Gábor – munkáiból látható kiállítás szerdától a Műcsarnokban.

A kiállításegyüttes összekötő gondolata a festészet: mind a négy alkotóra igaz, hogy tiszta szívvel szeretnének festeni – mondta a tárlat keddi sajtóbejárásán Szegő György művészeti igazgató, hangsúlyozva: mind a négy művészre igaz, hogy par excellence festők, függetlenül attól, hogy filozófusok, költők nem mellesleg.

Mint fogalmazott, a festészet műfaja az emberiség olyan kultúrkincseit foglalja magába, amelyeknek a “fölhagyása bűn lenne”, a mostani kiállítás pedig a festészet ünnepe lesz.

Hozzátette, hogy a Műcsarnok ezzel a kiállítással csatlakozik a magyar festészet napja októberi rendezvénysorozatához.

Mayer Ma­ri­an­na kurátor elmondta, hogy Kondor Attila a legfiatalabb alkotó a kiállító művészek közül. A kiállításon elsősorban az elmúlt tíz évben készült munkáiból látható válogatás. Sza­bad­ság­ta­pasz­ta­lat össze­fog­la­ló cí­mű ins­tal­lá­ciója 3 ani­má­ci­ós film­je köré épül, ame­lyek egy­ben te­ma­ti­kus egy­sé­gek is: Mű­te­rem­vá­ros, Je­len­lét-kert, Belső könyv­tár. Mint a kurátor megjegyezte, a művész azon kevesek közé tartozik, akiknek komoly elméleti, filozófia háttér inspirálja munkáit.

A ki­ál­lí­tá­son lát­ha­tó fest­mé­nyek, gra­fi­kák, fil­mek ki­in­du­ló­pont­ja azok­nak az al­ko­tói/gon­dol­ko­dói fo­lya­ma­tok­nak a tu­da­to­sí­tá­sa, ame­lyek során a lát­vány­vi­lág je­len­sé­gei fes­tői és fi­lo­zó­fi­ai ta­pasz­ta­lat­tá vál­hat­nak. Ezen az úton, a fi­gye­lem, a meg­ér­tés, a be­fo­ga­dás útján sze­ret­né a mű­vész vé­gig­ve­zet­ni a lá­to­ga­tó­kat a Mű­csar­nok három ter­mé­ben – tette hozzá a Mayer Marianna.

Kondor Attila elmondta, hogy a Műcsarnokban látható installáció közös gondolati elvet alkot, így a három vetítés egyetlen munkának tekinthető. Mint mondta, az alkotói folyamat során a leghétköznapibb jelenségeket szeretné beemelni az inspirációs mezőbe. Minden egyes munkája egyfajta meditációs objektum. Azt keresi, hogy a különböző szituációkban hogyan lehet a saját létezésünkre közvetlenül rácsodálkozni.

A vágy titokzatos tárgyai címet viseli a Szotyory László közel négy évtizedes festői munkásságát felölelő, 80 munkából álló válogatás. Szotyory László me­lan­ko­li­kus, bu­ko­li­kus vi­lá­ga a gyö­nyör­ben fo­gant va­ló­ság, közkedvelt témáira könnyedén rá lehet kapcsolódni – fogalmazott Horváth Éva Mónika kurátor.

Szotyory László a sajtóbejáráson kiemelte: kizárólag az készteti festésre, ami lenyűgözi. Minden képhez “sóvár vágyakozás” köti, és minden téma időről időre visszatér hozzá. Ugyanakkor a szépségben mindig talál valami félelmeteset, borzongatót, rejtelmeset, ezt festi meg.

A tárlat három teremben nyújt reprezentatív válogatást Kon­koly Gyula elmúlt tíz évben készült munkáiból. A gaz­dag és szer­te­ága­zó élet­mű­vet fel­vo­nul­ta­tó Kon­koly Gyula, az Ipar­terv ge­ne­rá­ció egyik leg­is­mer­tebb kép­vi­se­lő­je a leg­kü­lön­fé­lébb avant­gárd és ne­o­avant­gárd kí­sér­le­te­ket kö­ve­tő­en tért vissza a fi­gu­ra­tív fes­té­szet­hez – mondta el Rocken­ba­u­er Zol­tán kurátor. Mint hozzátette, nagy­mé­re­tű olaj­fest­mé­nyei vir­tu­óz tech­ni­kai tu­dás­sal meg­al­ko­tott munkák, melyeken táj­ké­pek, aktok, je­le­ne­tek láthatóak, általában olyan élethelyzetet ábrázolnak, ami egyfajta dolce vita állapotot türköz.

Lajta Gábor Az ajtón túl című “kon­cep­tu­á­lis ret­ros­pek­tív” válogatása az utób­bi 33-34 év jel­leg­ze­tes da­rab­ja­it mu­tat­ja be három te­rem­ben, a kü­lön­bö­ző kor­sza­kok mun­ká­i­nak egy­más­hoz vi­szo­nyu­lá­sa men­tén, hogy az is­mét­lő­dé­sek, mó­do­sult vissza­té­ré­sek lát­ha­tó­vá vál­ja­nak.

A ki­ál­lí­tás­ban sze­re­pel­nek mű­ter­mi mo­del­lek után fes­tett akt­ké­pe­k, kon­cert- és éj­sza­kai képek, va­la­mint Az orosz­lán nyel­ve című so­ro­zat da­rab­ja­i­ból egy vá­lo­ga­tás – mondta Kon­dor-Szi­lá­gyi Mária kurátor. Láthat a közönség a 32 éve be nem mu­ta­tott geo­met­ri­kus fest­mé­nyek­ből né­hányat, és egy fo­tó­so­ro­zatot egy meg­sem­mi­sült nagy­mé­re­tű ob­jektről, egy fes­tett aj­tó­ról.

A Tiszta szívvel festeni című tárlat szeptember 18-tól november 17-ig látható a Műcsarnokban.

Forrás: MTI

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • Olyan lesz a jövőnk, amilyenné tesszük

    Cselekedni kell, és minél hamarabb, hogy visszaszerezzük a külföldi fajták térhódítása miatt elvesztett pozícióinkat. Ha mi, növénynemesítők, vetőmagtermesztők és a döntéshozók, nem teszünk semmit, ha elfogadjuk a magyar fajták rendszerváltás óta tartó kiszorulását a hazai vetésterületekről, akkor elveszünk. Nemcsak mi, hanem élelmiszer-gazdaságunk is teljesen függővé válik a külföldtől.

  • Az erdő igazi tanítómester

    Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

  • A széna korai etetésének előnyei és hátrányai

    A választott tejelő borjak szénával való etetése egy olyan téma, mely a szakértők körében is gyakran vitatott kérdés. Kell-e etetni? És ha igen mikor, illetve milyen típusú takarmányt? Coleen Jones és Jud Heinrichs, a Penn State Egyetem Tejipari Továbbképző oktatói az „Újszülött borjú etetése” című átfogó művükben mérlegelik a témát.

Címkék

Legtöbbet megtekintett