Keressen minket

Hírek

V4-csúcs – Orbán: megnőtt a V4-ek ereje

Avatar

Közzétéve

Dátum:

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen a V4-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó résztvevői, köztük Orbán Viktor miniszterelnök (elöl j) Prágában 2019. szeptember 12-én. A kormányfő mellett az első sorban Peter Pellegrini szlovák, Mateusz Morawiecki lengyel és Andrej Babis cseh miniszterelnök (b-j). A hátsó sorban Zoran Zaev, Észak-Macedónia miniszterelnöke, Ana Brnabic szerb miniszterelnök, Denis Zvizdic boszniai kormányfő, Edi Rama albán miniszterelnök, Dusko Markovic montenegrói miniszterelnök és Arber Vllahiu, Koszovó csehországi nagykövete (b-j). Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Az európai bizottsági pozíciók szétosztása alapján megállapítható, hogy a visegrádi négyek (V4) ereje megnőtt – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Prágában, miután részt vett a V4-ek és nyugat-balkáni államok csúcstalálkozóján.

A V4-ek két európai bizottsági alelnököt is adhatnak – hívta fel a figyelmet a kormányfő, aki a szlovák alelnök, Maros Sefcovic leendő portfólióját tartja a legfontosabbnak, neki kell ugyanis “beállítania” – mondta – az Európai Bizottság és az Európai Parlament együttműködését, amelyben egyébként a legtöbb európai ügy akad el.

Örömét fejezte ki továbbá, hogy a magyar biztosjelölt, Trócsányi László “olyan szép és nagy feladatot” menedzselhet, mint az Európai Unió bővítése. Trócsányi László volt alkotmánybíró és igazságügyi miniszter érti a bővítés bonyolult aspektusait – mondta Orbán Viktor, majd reményét fejezte ki, hogy a jelölt meg is fogja kapni a szükséges támogatást.

A miniszterelnök az unió bővítéséről szólva úgy fogalmazott: ha az EU nem aludt volna el, és már korábban felvette volna tagjai közé Észak-Macedóniát, Montenegrót és Szerbiát, akkor ma nem lenne sok millió illegális migráns Nyugat-Európában.

“A balkáni útvonalat meg tudtuk volna védeni közösen” – folytatta -, ám a Görögország és Magyarország közötti teret “gazdátlanul” hagyták, ami elfogadhatatlan, ezért “azt a teret ki kell tölteni, az ott lévő országokat fel kell venni, és akkor meg tudja védeni magát az EU”. Megjegyezte: az EU-tag Románián keresztül nem érkeztek migránsok az EU-ba; “ott jöttek, ahol nem tagállamok helyezkedtek el”, és azután Magyarországnál kellett feltartóztatni őket.

Orbán Viktor úgy összegzett, az elmúlt néhány év történelme alapján evidens, hogy mind az uniónak, mind Észak-Macedóniának, Montenegrónak, valamint Szerbiának – “és ha már így állunk, akkor Albániának is” – érdeke az EU-tagság.

A balkáni országok csatlakozása nem teher, hanem lehetőség az uniónak, amely erősebb lesz ezek felvételével – hangoztatta, Magyarország támogatásáról biztosítva ezeket az államokat.

Az EU következő költségvetésével kapcsolatban a magyar álláspontot ismertetve a kormányfő közölte: lehet új közös politikákat nyitni, de semmiképpen sem lehet erre hivatkozva csökkenteni a régi politikák pénzügyi forrásait.

Magyarország nem zárkózik el új közös bevételi forrásoktól, ha a régi politikák fenntartása mellett újakat is akarnak finanszírozni – tette hozzá.

Azt is mondta, hogy a tagállamoknak a pénzfelhasználásban sokkal nagyobb rugalmasságra van szükségük.

Orbán Viktor arról is beszélt a házigazdához, Andrej Babis cseh miniszterelnökhöz szólva, hogy a magyarok “mérceországnak” tekintik Csehországot, és “a magyart bántja, ha a cseheknek jobban megy, mint nekünk. Nem lerontani szeretnénk az ő teljesítményüket, hanem felzárkózni”. Jelen pillanatban a cseheknek még jobban megy, mint a magyaroknak, és Magyarország különösen a munkanélküliségben szeretné “megverni” Csehországot, ahol az EU-ban a legalacsonyabb ennek mértéke – mondta.

A miniszterelnököt a szerb sajtó megkérdezte arról, hogy Trócsányi László lehet az unió bővítési biztosa, amire Orbán Viktor úgy reagált: “ha szerb lennék, örülnék”. Megjegyezte: a magyar EU-elnökség a horvát csatlakozási tárgyalások utolsó szakaszára felhalmozódó nehéz ügyeket is jól oldotta meg. “Hogy a horvátok erre nem mindig emlékeznek, ez most már nem tartozik a tárgyhoz” – fűzte hozzá.

“Nincs kétségem afelől, hogy Szerbia nagy erőkkel járul majd hozzá az EU gazdasági teljesítményéhez” – jelentette ki, úgy értékelve: ha a szerb integrációt megoldják, akkor az egész térség integrációja felgyorsul és megoldódik. A szerb csatlakozáshoz ugyan még sok kérdést kell rendezni, például Koszovó ügyét, de ezek mind rendezhetők – közölte Orbán Viktor.

Egy másik kérdésre a kormányfő arról is beszélt, hogy míg Nyugat-Európában “multikulturális bevándorlótársadalmakat” építenek, addig Közép-Európában ez nincs így, “a mi országaink nem bevándorlótársadalmak”. A kérdés az – mondta -, hogy ez a két különböző formát felvett világ hogyan fog együtt élni.

Kifejtette: az eddigi Európai Bizottság válasza az volt, “kényszerítsük a közép-európaiakat, hogy ők is olyanok legyenek, mint amilyenek mi vagyunk. (…) Mi meg ellenálltunk”. Reméli azonban – folytatta -, hogy most egy olyan brüsszeli testület áll fel, amely belátja: két különböző életfelfogásról van szó, és inkább az egymás mellett élést kell menedzselni.

“Abban bízunk, hogy a bizottság több tiszteletet ad majd nekünk (…), és ha ezt a tónust üti meg, megegyezéseket akar, és nem erőszakból akar bennünket kényszeríteni, akkor van jövője az EU-nak, és egy fantasztikus öt év előtt állunk. De ha folytatódik a megerőszakolás politikája, akkor nekünk ellen kell állni, és ott leszünk megint, ahol most vagyunk” – mondta a miniszterelnök.

A prágai várban tartott csúcstalálkozó elején a V4-ek miniszterelnökei külön egyeztettek, majd munkaebéd keretében tárgyaltak Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia vezetőivel.

Forrás: MTI

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • A klímavészhelyzet kertjei

    Tervezői munkám, kertészkedésem közben szerzett tapasztalataim, a szakmai továbbképzések és beszélgetések lassacskán meggyőztek arról, hogy klímavészhelyzet küszöbén állunk. Nem mondhatom, hogy lelkileg könnyű volt szembesülni a probléma súlyával, hiszen vélhetően az emberiség eddigi legnagyobb próbatétele vár ránk, de örülök, hogy megtörtént, hiszen felismerés nélkül nincs cselekvés.

  • Alkotói természet, természetben alkotás

    Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

  • Benyújtotta a Kormány az új bortörvényt az Országgyűlésnek

    Az Agrárminisztérium a szőlő-bor ágazat átlátható szabályozási rendszerének kialakítása, a fenntartható működésének elősegítése, valamint fejlesztésének megalapozása érdekében kedd este benyújtotta a szőlészetről és borászatról szóló törvényjavaslatát.

Címkék

Legtöbbet megtekintett