Keressen minket

Hírek

Varga Mihály: a magyar gazdaságnak szüksége van a jól képzett pénzügyi szakemberekre

Avatar

Közzétéve

Dátum:

A magyar gazdaságnak szüksége van a jól képzett pénzügyi szakemberekre, ezért a felsőoktatásban is nagy hangsúlyt kell helyezni az új pénzügyi megoldások oktatására, azok gyakorlati megismertetésére – emelte ki Varga Mihály a Budapesti Gazdasági Egyetem Fintelligence Pénzügyi Kultúra Központjának átadó ünnepségén hétfőn Budapesten.


Fotó: Varga Mihály pénzügyminiszter (k), Kovács Levente a Magyar Bankszövetség főtitkára (j2) és Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója (j), valamint Dietz Ferenc, a Budapesti Gazdasági Egyetem kancellárja (b2) és Marco Iannaccone, az UniCredit Bank Hungary Zrt. vezérigazgató-helyettese (b) átvágja a nemzeti színű szalagot az egyetem Fintelligence Pénzügyi Kultúra Központja átadási ünnepségén a felsőoktatási intézmény pénzügyi és számvitel karának épületében, a XIV. kerületi Buzogány utcában 2019. április 8-án. MTI/Mohai Balázs

A pénzügyminiszter rámutatott: a pénzügyi digitalizáció és innováció ma már a mindennapok része és megváltoztatja a pénzügyi szektor működését is. A kormánynak azonban mérlegelni kell az új technológiákban rejlő veszélyeket, kockázatokat is, ezért meg kell találni az egyensúlyt a pénzügyi innováció, a fogyasztóvédelem és a pénzügyi stabilitás között.

Varga Mihály kitért arra, hogy a kormány számára a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztése fontos gazdasági és társadalmi érdek, mert nagy hatással bír az emberek jólétére, így a fogyasztásra, a megtakarításokra, és ezeken keresztül a gazdasági növekedésre is.

Kiemelte: a kormány Nemzeti pénzügyi tudatosság fejlesztési stratégiája a lakosság pénzügyi jártasságát kívánja javítani, növelni, az elkészült program hét évet ölel fel 2017-től 2023-ig, és kétéves cselekvési tervekre bontja annak gyakorlati megvalósítását.

Rámutatott: el kell elérni, hogy minden korosztályhoz eljusson a pénzügyi tudatosság fejlesztése, ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a fiatal korosztály friss, gyakorlati pénzügyi ismereteket kapjon.

A miniszter kifejtette: a magyar bankrendszernek is érdeke, hogy az ügyfelek széleskörű és alapos pénzügyi ismeretekkel rendelkezzenek. Az innováció és digitalizáció korszakában egyre több fintech cég kínálja termékeit, ezek sokszor hatékonyabb, gyorsabb és olcsóbb megoldást jelentenek a korábbi pénzügyi szolgáltatásoknál.

A fintech cégek színre lépése kockázatokat is hordoz a fogyasztók számára, a kormány feladata, hogy olyan szabályozói környezetet teremtsen, amely a kockázatokat nagymértékben lecsökkenti, annál is inkább, mert a fintech cégek gyakran határon átnyúló szolgáltatásokat kínálnak a pénzpiacon. 

Varga Mihály a Fintelligence oktatási hálózatról szólva kiemelte: a központ elkötelezett szakértői azt a feladatot vállalták, hogy a pénzügyi területen megjelenő új kutatási eredményeket, innovatív technológiákat és modern fizetési rendszereket megismertetik a gazdálkodó szervezetekkel, a lakossággal és segítik a szakmai oktatást is.

Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora elmondta: az egyetem egyre népszerűbb a felsőoktatási intézmények között a felvett hallgatók száma alapján, napjainkban 16 ezer hallgató tanul az egyetemen. 

A rektor jelezte: az elmúlt négy évben az egyetem az innovációs fejlesztésekre 4 milliárd forintot költött, ebből 3,7 milliárd forint saját forrás volt. Hozzátette: idén ősztől innovatív pénzügyi szolgáltatások kurzus indul a UniCredit Bank közreműködésével.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára szerint a kormány pénzügyi tudatosság stratégiájába jól beleillik a Fintelligence Központ, amelynek létrehozását a bankszövetség kezdeményezte.

Hozzátette, hogy még ebben az évben szeretnék Szegeden megnyitni a következő Fintelligence termet. A szegedi után Kolozsváron is nyitnak majd az ottani ifjúság számára egy Fintelligence központot.

Forrás: MTI

Tovább olvas
Facebook Pagelike Widget
  • A legújabb tárolási módszerek

    A koronavírus-járvány miatt fölértékelődött az élelmiszerbiztonság, aminek egyik fontos tényezője a megfelelő tárolás. Számos módszert dolgoztak ki a gyümölcsök minél hosszabb eltartására, a szabályozott légterű hűtőtárolás az 1950-es évek óta bevált gyakorlat.

  • Még a hollandokat is megelőzik: a legjobb finn termelők 200 kilónál is több uborkát szednek

    Meglepetéssel olvasták a finn kígyóuborka-termesztők, hogy a FAO statisztikája szerint a kígyóuborkát termesztő országok termésátlag szerinti rangsorát Hollandia vezeti négyzetméterenként 68,38 kilogrammal. Finnországban ugyanis nem ritka az éves 200 kilogrammos hozam, így 2019-ben 93,8 kilogramm volt az országos termésátlag, tavaly pedig valószínűleg meghaladta a 100 kilogrammot.

  • Intelligens metszőrobot

    A szórványgyümölcsösök Közép-Európában a fajokban leggazdagabb biotópok közé tartoznak. Az állományok nagy részét azonban a pusztulás fenyegeti, mivel az idős, beteg fák fenntartása épp hogy gazdaságos, a gyümölcsösök túlnyomó többségét nem, vagy nem megfelelően ápolják. Ennek eredményeképpen a fák megbetegszenek, elpusztulnak.

Címkék

Legtöbbet megtekintett